Az Informatikai, Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint a mesterséges intelligencia és más diszruptív technológiák elterjedése jótékony hatással lesz a munkaerőpiacra, vagyis bizonyos területeken több munkaerőre lesz majd szükség. Ehhez azonban átképzésekre lesz szükség.
Jelentős részben az új technológiák – így például a mesterséges intelligencia, a big data és a felhőszolgáltatások – adaptálása, illetve a fenntarthatósági törekvések nyomán már néhány éven belül strukturális átalakulások várhatók a munkaerőpiacon. A Világgazdasági Fórum Future of Jobs Report című kutatásának megállapításaira hívja fel a figyelmet az IVSZ.
A technológiai fejlődés az új és diszruptív technológiák fokozott alkalmazása és a digitális hozzáférés növekedése várhatóan a megkérdezett vállalatok több mint felénél a munkahelyek növekedését fogja elősegíteni, ezzel szemben a vállalatok egyötödénél átalakulhatnak a munkakörök. A várható munkaerőpiaci hatások régiónként és szektoronként is eltérőek, de például az e-kereskedelmi, digitális marketing és digitális transzformációs szakemberek körében
25–35 százalékkal nőhet az állások száma a következő öt évben.
Ezzel párhuzamosan viszont pénztárosi, titkárnői, könyvelési és bérszámfejtési ügyintézői állásból várhatóan ugyanennyivel kevesebbre lesz szükség 2027-re.
A tanulmány megállapításai szerint a különböző technológiák munkahelyekre gyakorolt hatása a következő öt évben optimális esetben nettó pozitív lehet a Világgazdasági Fórum kutatásában megkérdezett vállalatok várakozásai alapján.
Az új munkahelyek legnagyobb hányada a big data elemzési, az éghajlatváltozással és a környezetgazdálkodással kapcsolatos technológiák, valamint a titkosítási és kiberbiztonsági területeken jön majd létre a megkérdezett cégek várakozásai szerint, ezek egyedül a robotika területén számítanak munkahelyeket közvetlenül csökkentő hatással.
Ugyanakkor ahhoz, hogy valamilyen új pozícióban folytathassa munkáját, tízből hat munkavállalónak átképzésre lesz szüksége még 2027 előtt. Az egyik legfontosabb készség a jövőben az analitikus gondolkodás elsajátítása, a második legfontosabb a kreatív gondolkodás előmozdítása, illetve a mesterséges intelligencia és a big data megoldások használata lesz. A vállalatok kétharmada arra számít, hogy a képzésekkel kapcsolatos befektetései akár egyetlen éven belül megtérülhetnek például a munkavállalói szerepek közötti átjárhatóság, a megnövekedett munkatársi elégedettség vagy a termelékenység javulása által.
Amikor tízezreket rúgnak ki éppen, megéri programozónak állni? Lesz ebből itthon milliós fizetés?
Az elmúlt hónapokban két dologról szólt a technológiai ipar: az elbocsátásokról és a mesterséges intelligencia berobbanásáról. Mindkettő jelezheti azt, hogy az évek óta hangoztatott programozóhiánynak vége van, ezért az iparági szereplőket és magát a mesterséges intelligenciát is megkérdeztük, mire számíthatnak azok, akik kódolásra adnák a fejüket.
A cégektől kapott válaszok alapján napjainkban az üzleti feladatok mintegy 34 százalékát gépek vagy algoritmusok, 66 százalékát pedig továbbra is emberek végzik. 2027-re a várakozások szerint már 47 százalékra emelkedik majd az automatizáció részesedése ebben a szegmensben főként a generatív mesterséges intelligencia (MI) és a nagy nyelvi modellek szélesebb körű elterjedésével.
Bár a Világgazdasági Fórum felmérésének eredményei optimisták, a fenti megállapításokból jól látszik, hogy a hazai vállalkozásoknak is lépést kell tartaniuk az MI és más diszruptív technológiák alkalmazásával, így az Informatikai, Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint elkerülhetetlen a jelen munkavállalóinak képzése ahhoz, hogy Magyarország ne kerüljön behozhatatlan lemaradásba.
„Ezeket a lépéseket most meg kell tennünk, különben nem tudunk élni a fejlett technológiák nyújtotta hatékonyságnövelési lehetőségekkel” – kommentálta a Világgazdasági Fórum kutatási eredményeinek hazai vonatkozásait Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.
A szakember szerint az, hogy a munkavállalók megfelelő készségekkel rendelkezzenek, a kormányzatnak, a munkaadóknak, a munkavállalóknak közös érdeke, és mindenkinek van felelőssége is abban, hogy ezen a téren előrelépés történjen. „A munkahelyek elvesztésével való riogatást nem tartjuk sem szerencsésnek, sem ösztönzőnek ebben a folyamatban. Azon vagyunk, hogy arra hívjuk fel az emberek figyelmét, hogy más típusú munkavégzésre kell felkészülniük, más készségeket kell elsajátítaniuk a jövő munkahelyén való helytálláshoz” – tette hozzá Tajthy.
A munkavállalók átképzése, továbbképzése azért is elengedhetetlen, mert manapság olyan szakmák – például gépi mélytanulás-specialista, fintech mérnök, adattárház-szakértő – vannak kialakulóban, amelyek eddig még nem léteztek, vagy képviselőire eddig nem volt szükség tömegesen. A magyar munkaerőpiacról már most jelentős számú digitális készségekkel rendelkező munkaerő hiányzik, amely a digitális gazdaság fejlődésének egyik legnagyobb gátja.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
