A kvazárok a szupermasszív fekete lyukak rendkívüli formái. Olyan erővel és gyorsasággal szívják magukba az anyagot, hogy a közvetlen környezetük rendkívül fényessé válik, és túlragyogják még a saját galaxisuk fényét is. A kutatók viszont nemcsak a kvazárokra kíváncsiak, hanem az említett galaxisokra is.

A Nature-ben megjelent publikáció szerint a Max Planck Csillagászati Intézet tudósai két kvazárt figyeltek meg: a J2236+0032-t és J2255+0251-et. Ezek nem a korai univerzum legfényesebb objektumai, ami azért jó, mert így lehetőség nyílt arra, hogy a környező galaxisok fényét is megmérjék a James Webb űrteleszkóp segítségével.

A fényük abból az időből származik, amikor a világegyetem csupán 870-880 millió éves volt.

Illusztráció.

ESA / Webb / NASA / CSA / D. Wylezalek, A. Vayner / Q3D Team / N. Zakamska

Knud Jahnke, az intézet munkatársa szerint nagyjából 25 évvel ezelőtt még csak 3 milliárd fényévre tudtunk ellátni, majd jött a Hubble, és már 10 milliárd évnyi visszatekintés vált lehetségessé. Most pedig a James Webb segítségével ennél is messzebbre láthatunk, oda, ahol az első szupermasszív fekte lyukak megjelentek – összegezte szavait az IFLScience.

A fény segítségével megbecsülték a galaxisok tömegét, ami 130 és 34 milliárdszorosa a Nap tömegének. A bennük lévő szupermasszív fekete lyukak tömege 1,4 milliárd, illetve 200 millió naptömeg. Összehasonlításként: a Tejútrendszer csaknem kétszerese a kisebb kvazár tömegének, ugyanakkor a közepén lévő szupermasszív fekete lyuk, a Sagittarius A* csupán a Nap tömegének négymilliószorosa.

A különbségek ellenére a csillagok tömege és a szupermasszív fekete lyuk tömege hasonló arányt mutat, mint amit az univerzum jelenlegi állapotában tapasztalunk. Hogy mi a kapcsolat, nem tudni: talán az, hogy a szupermasszív fekete lyukak és a csillagpopuláció ugyanabból a folyamatokból jöttek létre, de az is lehet, hogy ténylegesen hatással vannak egymás fejlődésére.

Megtalálták az eddigi leggyorsabb csillagot: 8 226 000 km/h-val repeszt át a Tejútrendszeren

Egy fehér törpecsillag az, amelyik minden eddiginél gyorsabb sebességgel halad át a Tejútrendszeren. Az égitestet egy kozmikus robbanás lökhette meg ennyire.

Az, hogy ez a kapcsolat már a korai univerzumban is megfigyelhető, felvet néhány kérdést. Például azt, hogy mikét lettek ilyen rövid idő alatt ilyen nagyok ezek az objektumok, illetve, hogy ugyanez a kapcsolat állhat-e fenn akkor is, ha még messzebbre nézünk az univerzumban.

A kutatók a jövőben további tíz kvazárt szeretnének megfigyelni, hogy közelebb kerüljünk a kérdések megválaszolásához.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.