Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Egy éve kezdte meg tudományos működését a NASA eddigi legdrágább csillagászati műszere, a James Webb űrteleszkóp. A szerkezet összesen 10 milliárd dollárba, vagyis mai árfolyamon mintegy 339 milliárd forintba került.
A NASA az évforduló alkalmából tette közzé a távcső azon felvételét, melyen a Földhöz legközelebbi csillagképző régiót, a Kígyótartó csillagképben található Rho Ophiuchit örökítette meg az eszközé. A fotó jól mutatja a szerkezet teljesítményét: érzékelői átlátnak a kozmikus felhőkön és poron, amik egyébként eltakarnák előlünk a csillagok képződésének helyét.
NASA / ESA / CSA / STScI / Klaus Pontoppidan (STScI)
A Rho Ophiuchi egy olyan csillagképző hely, ahol a Naphoz hasonló csillagok születnek. A Földtől nagyjából 390 fényévre található, így a Webb rendkívül részletes képet tud róla készíteni. A NASA szerint ez emellett annak is köszönhető, hogy a régió és a Webb között nincsenek csillagok, amelyek befolyásolnák a képek készítését.
A képen nagyjából 50 új csillag látható, amelyek tömege a Napéhoz hasonló. A kép legsötétebb részei a legsűrűbbek, ott találhatók a születőben lévő, úgynevezett protocsillagok.
13 milliárd évre nézett vissza az időben a James Webb űrteleszkóp, ősi kvazárokat talált
A James Webb űrteleszkópot ezúttal arra használták a Max Planck Intézet tudósai, hogy az ősi galaxisokat tanulmányozzanak velük.
A képen látható vörös csíkok hatalmas molekuláris hidrogénsugarak. Ezek akkor jelenek meg, ha egy új csillag anyagot lövell ki a születése helyén. A kép alső felének közepén látható az S1 csillag, az egyetlen a régióban, aminek tömege nagyobb a Napénál.
Klaus Pontoppidan, a Webb-projekt egyik tudósa szerint az új kép lehetővé teszi, hogy a csillagok evolúciójának egy rövid szakaszát nyomon tudjuk követni. Ez azért is fontos, mert a Nap is átélt egy hasonló fázist.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
