A Közép-Floridai Egyetem kutatói 100 órán át vizsgálhatták a Neptunusz pályáján túl keringő jeges aszteroidákat. Az első eredmények még csak most érkeznek be, de máris kifejezetten sokat várnak tőlük a csillagászok.
Infravörös tartományban készített felvételt az Uránuszról a James Webb űrteleszkóp. A tudósok azt remélik, általa alaposabban tanulmányozhatják a bolygó legbelső gyűrűjét.
Nagy segítség lehet a tudósoknak a fekete lyukak evolúciójának megértéséhez annak az objektumnak a részletekbe menő megismerése, amely szupermasszív volta ellenére meglehetősen könnyű.
A James Webb űrteleszkóp legújabb felfedezése miatt át kell gondolniuk a csillagászoknak mindazt, amit az univerzum evolúciójával kapcsolatban eddig gondoltak.
A NASA a jobbnál jobb felvételeket immár egy éve szállító James Webb űrteleszkóp segítségével ezúttal azt mutatta meg, hogyan keletkezhetett a Nap.
A James Webb űrteleszkópot ezúttal arra használták a Max Planck Intézet tudósai, hogy az ősi galaxisokat tanulmányozzanak velük.
Most először bukkant metil-kationra a James Webb űrteleszkóp egy távoli csillag körül keringő protoplanetáris korongban. A CH+3 képletű molekula az ultraibolya sugárzásnak köszönhetően termelődik.
Több évtizede próbálnak rájönni arra a kutatók, miként vált egy sűrű, átláthatatlan gázfelhővel teli helyből egy könnyen átlátható hely a világegyetemben. A választ a James Webb űrteleszkóp adhatta meg.
Az NGC 5068 nevű galaxis a Földtől 20 millió fényévre található, és sok csillag keletkezik benne. Mivel a James Webb űrteleszkóp szenzoraival átlát a por- és gázfelhőkön, meg tudta örökíteni ezt a folyamatot.
A NASA James Webb űrteleszkópja nemcsak a mélyűr megfigyelésére alkalmas, a Naprendszert is tanulmányozni lehet vele. Ezúttal az Uránuszon volt a sor.
A VHS 1256b jelű bolygó 40 fényévre van a Földtől, a távolság fényében igen meglepő, hogy a James Webb űrteleszkóp képes ellátni odáig, és igen fontos adatokat rögzített.
Rég nem látott kristályokat sikerült újra felfedezni a James Webb űrtávcsővel egy fiatal csillag korongjában az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoportnak. A kutatók az EX Lupi jelű fiatal csillag korongját vizsgálták a szerkezet közép-infravörös tartományát mérő MIRI műszerével.
Az Európai Űrügynökség (ESA) tudósai még 2022 májusában kalibrálták a James Webb űrteleszkópot, és készítettek felvételt egy 1 milliárd fényévre lévő spirálgalaxisról. Kiderült, úgy néz ki, mint a Tejútrendszer.
A holland Leiden Observatory tudósai vízjeget, fagyott ammóniát, metánt, metanolt és karbonil-szulfidot találtak a Kaméleon csillagkép egyik molekuláris felhőjében.
A tudósok reményei szerint a James Webb által nemrég lefotózott, a korai univerzumra hasonlító csillagrégió tanulmányozásával kiderülhet, hogyan alakultak ki az első égitestek az ősrobbanás után 2–3 milliárd évvel.
Az EGS-23205, valamint az EGS-24268 spirálgalaxisok 11 milliárd fényévre vannak a Földtől, így eddig ezek a legidősebbek, amiket sikerült felfedezni.
Korábban több teleszkóppal is figyelték már a SMACS J0723.3-7327 jelű vörös spirálgalaxis-halmazt, de a James Webb űrtávcső hozta a legnagyobb eredményt: így már részleteiben is látni lehet.
Ausztrál csillagászok elemezték a James Webb űrteleszkóp felvételét a Déli Gyűrűs-Ködről.
A James Webb űrteleszkóp adatait feldolgozó tudósok teljesen új képetkaptak arról, hogyan is néz ki a Sas-köd legismertebb régiója.
A WASP-39b jelű exobolygó 700 fényévnyire van a Földtől. A James Webb űrteleszkóp sokáig tanulmányozta, és fontos információkat tárt fel róla.
