A kalózkodás, a szerzői jogok megsértése mindig is komoly fejfájást okozott az érintett iparágaknak. Úgy tűnt, hogy a nagy streaming-szolgáltatók megjelenése végre megoldja ezt a gondot, hiszen szinte valamennyien kínálnak ingyenes (igaz, reklámokkal tarkított) hozzáférést, de az előfizetés sem kerül annyiba, hogy gondot jelentsen az emberek többségének. A szerzői jogi díjak is kifizetésre kerülnek azaz mindig boldog lehet. Pontosabban csak lehetne, ugyanis ahogy arra az elmúlt évek felmérési rámutatnak, a zenekedvelők fiatalok szívesen tévednek rá a tiltott útra, nem félnek illegális módon beszerezni kedvenc zenéiket.

A zeneipar érdekeit képviselő nemzetközi szervezet, az IFPI 2021-es és 2022-es Engaging with Music jelentései szerint a megkérdezett válaszadók 30 százaléka a meglévő szerzői jogok megsértésével szerzett vagy hallgatott zenét. 27 százalékuk streamrippeléssel (adatfolyam-rögzítéssel) foglalkozott, ami érthetőbben azt a jelenséget fedi, amikor például a YouTube-on vagy Spotifyon fennlévő videó zenéjét tölti le megfelelő szolgáltatásokkal.

Az életkort tekintve a tiltott módokat használók között szignifikánsan magasabb a 16 és 24 év közöttiek aránya. 2021-hez képest az elmúlt évben mindkét kategóriában öt százalékponttal nőtt a körükben a streamrippeléses vagy illegálisan letöltő válaszadók aránya, 40, illetve 43 százalékra.

Statista

Bár a streamrippelés a 21. század nagy részében nem játszott szerepet a zenei kalózkodásban, a szerzői jogok megsértésének ez a módszere gyorsan a legelterjedtebbé vált. Amint azt a Muso kalózkodásellenes elemző cégtől származó, a Music Business Worldwide által közölt adatok is sugallják, 2021-ben a zenei kalózoldalak online forgalmának 39 százalékát az adatfolyam-rippelési szolgáltatások tették ki, ezt követték a licenc nélküli streaming szolgáltatások (32 százalék) és az internetes letöltések (24 százalék).

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.