Eszközként szolgálhatott az ősi emberfélének az a kőgömb, melyet a legfrissebb kutatások szerint ő maga munkált meg. Hogy pontosan mire használta, az rejtély.
Régóta vitatkoznak már arról a régészek, miként keletkezhettek egy korábbi lelet teniszlabda méretű kőgömbjei. Kétféle elmélet létezik: az egyik szerint őseink szándékosan készíthették őket, míg a másik szerint csupán mellékterméke volt egy másik eszközkészítés folyamatának. A legújabb kutatások az előbbi forgatókönyv mellett szólnak.
A jeruzsálemi Héber Egyetem tudóscsoportja 150 darab, 1,4 millió évvel ezelőtti mészkőgömböt vizsgált meg, amelyeket a mai Izrael északi részén található Ubeidiya területén, egy régészeti lelőhelyen találtak. A kövek 3D-elemzését elvégezve arra jutottak, hogy a formát valószínűleg szándékosan hozták létre.
Ez azért fontos, mert igen finom megmunkálást feltételez az őseinktől, ami arra utal, hogy meg volt a kognitív képességük arra, hogy megtervezzenek és kivitelezzenek egy ilyen feladatot.
A korai emberfélék – akikről nem tudni, hogy pontosan melyik leszármazott elődjei voltak – „megkísérelték elérni a gömb platóni ideálját”, fogalmaznak a meglátásaikat a Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban közzétévő tudósok.
A kutatók elismerik, hogy a természet is képes formálni a köveket és kavicsokat, de kiemelik, hogy az eredmény szinte soha nem közelíti meg a gömb alakot, ami a vizsgált tárgyakra jellemző.
Az továbbra is rejtély, hogy őseink miért próbáltak meg gömb alakú köveket készíteni. Talán olyan eszközöket akartak létrehozni, amellyel ki tudták nyerni a csontvelőt, vagy őrölni a növényeket. Az extrém felvetések szerint lövedékként, vagy művészeti alkotásként tekintettek rájuk. A magyarázatok további kérdéseket vetnek fel őseink életmódjáról.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
