Kínai tudósok segítettek egy majomnak olyan utódot világra hozni, akinek a teste nagy részében őssejtek találhatók. A kutatók szerint ez egy fontos tudományos mérföldkő, ugyanis ez az első alkalom, hogy az utód testének jelentős része ilyen sejtekből épül fel.

A Cell című tudományos folyóiratban közzétett kutatási eredmény szerint a majom szervezete olyan sejteket tartalmaz, amelyek két különböző, de a fajhoz tartozó majomembriótól származnak. Korábban képesek voltak már ilyen utódok létrehozására az egereknél, de más állatoknál, például a majmoknál nem jártak sikerrel.

Csen Liu, a tanulmány vezető szerzője szerint munkásságuk segíthet abban, hogy a jövőben pontosabb majommodellt hozzanak létre a neurológiai betegségek tanulmányozására, illetve más orvosbiológiai vizsgálatokhoz.

Cell / Cao et. al.

A tudósok a kísérlet során zöld fluoreszcens fehérjével jelölték meg az őssejtvonalat, majd e sejtek egy meghatározott csoportját nagyon fiatal majomembriókba fecskendezték be. Ezeket aztán beültették a nőstényekbe, amelynek eredménye 12 terhesség és hat élve születés lett.

Az elsődleges vizsgálatok elvégzése után arra jutottak, hogy az élő és a halva született majmok is a befecskendezett őssejtekből és a majomsejtekből épültek fel, vagyis lényegében kimérák voltak. A kiméra a biológiában a genetikai mozaikot jelenti.

Kiderült, hogy a zöld fluoreszcens fehérjének köszönhetően az élve született majom szeme zöld lett, az ujjai pedig zölden világítottak. Ezek a jelek a 3 napos állatnál már megfigyelhetők voltak.

Létrehozták az első szintetikus emberi embriót, petesejt és hímivarsejt sem kellett hozzá

A Cambridge-i Egyetem kutatói által létrehozott szintetikus embrió segíthet megtudni, milyen folyamatok zajlanak le a fogantatás első heteiben. A kísérlet etikailag a szürkezónába tartozik: nincs ugyan megtiltva, de elvégzése számos kérdést felvet.

Azt is sikerült kideríteni, hogy az élő majom különböző szerveiben a sejtek 21–92 százaléka az injektált őssejtekből származik. Ezeket megtalálták a herékben és végül olyan sejtekben is, amelyek hímivarsejtekké alakulnak.

A kutatók szerint olyan tényezők, mint az anyamajom embriójának egészsége vagy az őssejtek jellemzői befolyásolhatják a folyamat sikerét. Úgy vélik, hogy ha a fejlődés különböző szakaszaiban lévő egyes sejteket tanulmányozzák, az segíthet jobban megérteni a teljes folyamatot.

Végeredményként a kutatás azt is segíthet jobban megérteni, hogy miként viselkednek az őssejtek az emberben – összegez az Interesting Engineering.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.