A tudósok az 1970-es évek óta ugyanazzal a módszerrel tanulmányozták a Napot, hogy bepillantást nyerjenek koronájába és a külső légkörbe. A csillag fényének blokkolása alapján úgy számoltak, hogy az égitest sugara 695 990 km. Mivel azonban a Nap folyamatos mozgásban van, az  igazán pontos eredményhez új módszerekre is szükség volt.

Az 1990-es években a kutatók a felületi hullámok által keltett oszcillációk, az f-módusok mérése során arra jutottak, hogy a Nap nagyjából 0,03–0,07 százalékkal kisebb lehet a korábban mérthez képest.

Egy új tanulmány most az oszcillációk egy másik változatát, az úgynevezett p-módusokat vizsgálva arra jutott, hogy az 1990-es években elvégzett mérések helyesek voltak. A Cambridge-i Egyetem tudósai szerint a sugár inkább 695 780 km-es, ami 210 km-rel kisebb a fényen alapuló mérési eredményhez képest.

Átrepült egy elképesztő erejű napkitörésen a NASA szondája, videóra vette az egészet

Soha nem sikerült még olyan közelről megfigyelni egy koronakidobódást, mint ahonnan a NASA Parker Solar Probe napszondája tette meg. Az adatok elemzése egy meglepő felfedezésre is vezetett.

Douglas Gough, az egyetem tudósa szerint bár az eltérés elenyésző, az oszcillációk betekintést engednek a Nap nukleáris folyamataiba, a kémiai összetételébe és a szerkezetébe. Így aztán ha a sugár egy kicsit is pontatlanul van mérve, a Nappal kapcsolatos többi ismeret és következtetés is téves lehet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.