Hálás lesz majd a gyereke annak a szülőnek, aki megfogadja ezt a pszichológiai-nyelvészeti tanácsot

Ma már sokan beszélnek magabiztosan két nyelven is: az európai lakosság nagyjából fele vallja magát kétnyelvűnek. Sok kutatás foglalkozott már a többnyelvű emberek agyának jellemzőivel, a Floridai Egyetem kutatói pedig az egy, illetve két nyelvet beszélők közötti különbséget vizsgálták a figyelem összpontosítása és a nem releváns információk figyelmen kívül hagyása vonatkozásában.

Vizsgálataik során a nyelv és a mentális folyamatok kapcsolatát vizsgáló pszicholingvisztikában korábban nem használt feladatot vetettek be. Ezt részleges ismétlési költségfeladatnak nevezik, és lehetővé teszi, hogy mérjék az emberek képességeit a bejövő információk kezelésére és a figyelmük irányítására. Kísérleteikbe funkcionális egy- és kétnyelvűeket vontak be. Az első csoportba azok tartoztak, akik két évig vagy annál kevesebb ideig tanultak idegen nyelvet, és valójában csak az anyanyelvüket használják, míg a második csoportba azokat sorolták, akik kilenc éves koruk előtt tanulták meg az első és a második nyelvet, és még mindig használja mindkettőt.

Azt találták, hogy a kétnyelvűek jobban képesek figyelmen kívül hagyni az irreleváns információkat, jobban képesek összpontosítani a fontosabbakra. Ennek az az egyik magyarázata, hogy a kétnyelvűek folyamatosan váltanak a két nyelv között, és a figyelmüket rendszeresen el kell terelni a nem használt nyelvről. Például, ha egy angolul és spanyolul beszélő személy spanyolul beszélget, ugyan mindkét nyelv aktív, azonban az angol háttérbe kerül, de készen áll, hogy ha kell, akkor azonnal aktívvá váljon.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy az egyén kognitív tulajdonságai folyamatosan alkalmazkodnak a külső tényezőkhöz, és emberként nagyon kevés olyan tulajdonságunk van, amely egész életünk során állandó marad. Ez a kétnyelvűség esetében sincs másként. Ha tehát valaki abbahagyja a második nyelv használatát, a fenti képessége is megváltozhat.

Véleményük szerint a jelen tanulmányuk azt is mutatja, hogy nagyobb összhangba kell hozni az egy- és a kétnyelvűek közötti különbségek megértéséhez használt kísérleteket. A nyelvészet általában különböző módszereket használ, ami magyarázatot adhat arra, hogy egyes tanulmányok miért nem találnak olyan szembetűnő különbségeket az egynyelvűek és a kétnyelvűek közötti különbségek.

A szakemberek emellett azt is kiemelték, hogy nem azt akarták kimutatni, hogy a két vagy több nyelvet beszélő emberek előnyben vannak az egyetlen nyelvet beszélőkkel szemben. „Nem keresünk előnyöket vagy hátrányokat. Azonban a kognitív különbségektől függetlenül a második nyelv tanulása mindig fontos lehet, akár kognitív, akár társadalmi, akár környezeti előnyökről van szó. Soha nem lesz negatív hatása annak, ha egy második nyelvet is megtanul valaki, különösen akkor, ha ezt kiskorában teszi” – írják a kutatók.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.