Az űrrepülésben és a vegyiparban egyaránt használható lehet az a speciális anyag, amit nyolc év leforgása alatt fejlesztettek ki kínai mérnökök. A porózus kerámia rendkívül szilárd, hőszigetelő képessége pedig kiváló.
A kínai Kuangcsou Egyetem mérnökei egy olyan kerámiát fejlesztettek ki, amely forradalminak bizonyulhat az űrrepülés, az energetika és a vegyipar területén is. A South China Morning Post tudósítása szerint az anyag nagy mechanikai szilárdsággal és kiváló hőszigetelő képességgel rendelkezik, így akár a hiperszonikus repülőgépek bevonataként is ideális lehet.
Az Interesting Engineering emlékeztet: az ilyen porózus anyagok iránt egyre nagyobb a kereslet, ugyanis kiváló hőszigetelők lehetnek, mivel könnyűek, kémiailag semlegesek, hőelvezető képességük pedig kiváló. A porózus kerámiák esetében azonban a nagy mechanikai szilárdság és hőszigetelőképesség elérése kihívást jelent, ugyanis minél több a pórus az anyagon, a mechanikai szilárdsága annál alacsonyabb.
Eközben a hagyományos anyagok sem megfelelők, mert magas hőmérsékleten zsugorodásnak indulhatnak, így alkalmatlanok arra, hogy az űrrepüléshez használják őket. Az egyetem mérnökei szerint azonban az Advanced Materials című tudományos folyóiratban bemutatott újfajta kerámia legyőzi a hagyományos kerámiák korlátait.
Kína megépítette a világ legerősebb szélcsatornáját, 30x-os hangsebességet is képes szimulálni
Négy méter átmérőjű az a szélcsatorna, melynek építését nemrég fejezték be Kínában. A szerkezetbe egy interkontinentális ballisztikus rakéta is befér.
A 9PHEB nevű anyag – aminek fejlesztését 2015-ben kezdték el – kivételes szilárdságot mutat 2000 Celsius-fokig, így extrém körülmények között is használható. Az anyagok kilenc komponens összekeverésével hozták létre, amelyek mindegyike kationos, vagyis pozitív töltésű ionokat tartalmaz.
A tesztek alapján 1500 Celsius-fokon még mindig tartotta a szilárdságának 98,5 százalékát. Az anyag nagyjából 2,4 százalékkal zsugorodott – záródtak a pórusok –, amikor 2000 Celsius-foknak tették ki, térfogata és mérete azonban változatlan maradt a hő hatására.
Hiperszonikus hajtóművet építhetett Kína, a hangsebesség 16x-val lehet vele repülni
Minden eddiginél nagyobb sebességre gyorsíthatja a repülőgépeket az a hajtómű, amely kínai híradások szerint kétféle üzemmódban is képes működni. Egyelőre keveset tudni róla, de fejlesztői állítják, hatékony.
A kerámia mikrostruktúráiban lévő pórusok mérete és eloszlása a kialakítás szempontjából döntő fontosságú. A tudósok szerint a pórusok 92 százaléka ultrafinom, mindössze 0,8–1,2 mikrométer átmérőjűek, ami páratlan hőszigetelő tulajdonságot jelent.
Ez az utóbbi időben egyre szaporodó űrrepülési tervek kapcsán döntő fontosságú lehet, amikor a Földre való visszatérésről van szó.
Az elmúlt 50 év egyike sem volt olyan izgalmas, mint 2024 lesz - jövőre indul csak be igazán az űrkutatás
Ha minden a tervek szerint halad, csak januárban három Hold-misszió is összejöhet, ilyenre eddig soha nem volt még példa. A Földet kísérő égitesthez igyekszik az Egyesült Államok, Kína és Japán is, miközben az Európai Űrügynökség már a Jupitert vette célba. Összeszedtük, milyen fontos történések várhatók az űrkutatásban 2024-ben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
