Egy új elmélet boríthat mindent, amit eddig gondoltunk az Uránuszról és a Neptunuszról
A Voyager-2 űrszonda adataira támaszkodva olyan új modellt állítottak fel tudósok a Neptunusz és az Uránusz keletkezésével kapcsolatban, ami arra utal, hogy nincs is annyi víz rajtuk, mint ahogy eddig gondolták.
hvg.hu
A Naprendszer két óriásbolygójáról viszonylag keveset tudni. A csillagászok régóta jégóriásként hivatkoznak az Uránuszra és a Neptunuszra, ám most egy új eredményből az következik, hogy talán nincs is rajtuk annyi fagyott víz, mint azt eddig gondolták. Az arXiv tudományos szerverre felkerült tanulmányban izraeli kutatók azt írják, a két bolygón fagyott víz helyett fagyott metánból lehet nagyon sok.
Uri Malamud, az Izraeli Technológiai Intézet bolygótudósa és csapata a Voyager–2 űrszonda 1980-as években rögzített adatait használta fel vizsgálódásához. Ezekből korábban azt a következtetést vonták le a szakemberek, hogy valószínűleg vékony hidrogén- és héliumburokkal, valamint egy sűrű szuperionos vízréteggel, illetve sziklás maggal rendelkeznek. Egyes becslések szerint ezen a két bolygón 50 000-szer több a víz, mint a Föld óceánjaiban.
Annak ellenére, hogy az Uránusz és a Neptunusz nagyon hasonló felépítésű bolygók, színűk jelentősen eltér egymástól. A miértre most az Oxfordi Egyetem kutatói találták meg a választ, és kiderült, eddig rosszul tudtuk, hogyan néz ki az utóbbi planéta.
A szakemberek most arra jutottak, hogy a korábbi Uránusz-kutatások valójában nem vették figyelembe, miként alakultak ki ezek a bolygók. Malamud és társai úgy vélik, a planéták jobban hasonlítanak a Kuiper-övben található jeges üstökösökhöz. Emiatt több százezer modellt építettek fel, hogy megpróbálják meghatározni, miként keletkeztek. Ezeket elemezve arra jutottak, hogy az a modell áll a legközelebb a Naprendszerben található hasonló jégóriások kialakulásához, amely azt sugallja, hogy metán kellett a planéták jeges felszínének kialakulásához.
Infravörös tartományban készített felvételt az Uránuszról a James Webb űrteleszkóp. A tudósok azt remélik, általa alaposabban tanulmányozhatják a bolygó legbelső gyűrűjét.
Ha ez valóban így van, az alaposan felforgathatja mindazt, amit a jégóriások kialakulásáról eddig tudni véltünk. Persze a legbiztosabbat csak akkor lehet majd megmondani a bolygókról, ha egy szonda eljut hozzájuk, hogy elemezze az összetételüket.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.