A Naprendszer két óriásbolygójáról viszonylag keveset tudni. A csillagászok régóta jégóriásként hivatkoznak az Uránuszra és a Neptunuszra, ám most egy új eredményből az következik, hogy talán nincs is rajtuk annyi fagyott víz, mint azt eddig gondolták. Az arXiv tudományos szerverre felkerült tanulmányban izraeli kutatók azt írják, a két bolygón fagyott víz helyett fagyott metánból lehet nagyon sok.
Uri Malamud, az Izraeli Technológiai Intézet bolygótudósa és csapata a Voyager–2 űrszonda 1980-as években rögzített adatait használta fel vizsgálódásához. Ezekből korábban azt a következtetést vonták le a szakemberek, hogy valószínűleg vékony hidrogén- és héliumburokkal, valamint egy sűrű szuperionos vízréteggel, illetve sziklás maggal rendelkeznek. Egyes becslések szerint ezen a két bolygón 50 000-szer több a víz, mint a Föld óceánjaiban.
https://hvg.hu/tudomany/20240105_uranusz_neptunusz_bolygo_melykek_szin_elteres_voyager_2_nasa_hubble_elemzes_csillagaszat
A szakemberek most arra jutottak, hogy a korábbi Uránusz-kutatások valójában nem vették figyelembe, miként alakultak ki ezek a bolygók. Malamud és társai úgy vélik, a planéták jobban hasonlítanak a Kuiper-övben található jeges üstökösökhöz. Emiatt több százezer modellt építettek fel, hogy megpróbálják meghatározni, miként keletkeztek. Ezeket elemezve arra jutottak, hogy az a modell áll a legközelebb a Naprendszerben található hasonló jégóriások kialakulásához, amely azt sugallja, hogy metán kellett a planéták jeges felszínének kialakulásához.
https://hvg.hu/tudomany/20231222_nasa_europai_urugynokseg_james_webb_urteleszkop_uranusz_foto
Ha ez valóban így van, az alaposan felforgathatja mindazt, amit a jégóriások kialakulásáról eddig tudni véltünk. Persze a legbiztosabbat csak akkor lehet majd megmondani a bolygókról, ha egy szonda eljut hozzájuk, hogy elemezze az összetételüket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
