1989 nyarán a NASA Voyager–2 űrszondája már a Naprendszer távoli bolygójánál, a Neptunusznál járt, amelyről felvételt is készített. Az emberiség először láthatott fotókat a mélykék színben pompázó égitestről – amelyről most kiderült, hogy valójában nem is úgy néz ki.

Mivel a két bolygó szinte ikervilág – majdnem ugyanakkora tömegűek, a légkörük pedig hasonló anyagokból épül fel – ezért a tudósok nem értették, miért van mégis különböző színe a két égitestnek. A kérdés évtizedek óta foglalkoztatta a csillagászokat, és úgy tűnik, a megfejtést nem a bolygókon, hanem a képfeldolgozó technológiában kell keresni.

Úgy néz ki az Uránusz a James Webb teleszkóp új képein, mint egy dimenziókapu

Infravörös tartományban készített felvételt az Uránuszról a James Webb űrteleszkóp. A tudósok azt remélik, általa alaposabban tanulmányozhatják a bolygó legbelső gyűrűjét.

A Voyager–2 képeinek friss elemzése ugyanis azt mutatja, hogy mindkét bolygó hasonlóan zöldeskék árnyalatú.

Patric Irwin, az Oxfordi Egyetem bolygófizikusa szerint a probléma abból adódott, hogy a Neptunuszról készített fotón csak úgy tudták ábrázolni a felhőket, a sávokat és a szelet, hogy ezáltal megváltozott az eredeti színe. Annak ellenére, hogy ezt a problémát ismerték a kutatók, a felvételeket pedig magyarázatokkal ellátva tették közzé, ez az információ az idő során valahol elveszett az éterben – írja a Space.com.

University of Oxford

A valódi színek megtalálásához a Hubble és az Európai Űrügynökség VLT-je (Very Large Telescope) újabb felvételeket készített a két bolygóról. A távcsövek minden képpontban gazdag színspektrumot rögzítenek. Ezek után újra megnézték a Voyager–2 képeit, majd az új adatokkal összhangban átdolgozták azokat.

A kék szín a bolygó légkörében lévő metánból származik, ami elnyeli a napfény vörös színét.

A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban megjelent új tanulmány szerint az Uránusz valamivel fehérebb, valószínűleg azért, mert kissé stagnáló atmoszférája lehetővé teszi a metánköd felhalmozódását. Emiatt nagyobb mértékben tükrözi vissza a napfény vörös részeit, mint a Neptunusz.

Patrick Irwin

A felhalmozódott metánjégrészecskék jelenléte magyarázatot adhat arra is, hogy az Uránusz miért változtatja meg kissé a színét a 84 éves Nap körüli keringése során. A megfigyelések szerint a planéta zöldebbnek tűnik a napforduló során, a nap-éj egyenlőség idején pedig kékebbnek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.