szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Eddig a rádió- és hanghullámok átalakítására egy sor különböző komponensre volt szükség a vezeték nélküli eszközökben, a jövőben azonban ezek egyetlen chipben egyesülhetnek. Ez az okostelefonokon túlmutatóan is komoly áttörést hozhat.

Kisebbek, teljesítményükben erősebbek és még energiahatékonyabbak lehetnek az okoseszközök a jövőben, köszönhetően az Arizonai Egyetem és a Sandia National Laboratories felfedezésének.

Ennek köszönhetően ugyanis akár bankkártya méretűvé is lehet majd zsugorítani az okostelefonokat.

Mint az Interesting Engineering írja, a felfedezés olyan mesterséges anyagok új osztályához kapcsolható, amelyek képesek manipulálni a fononokat. Ezek olyan részecskék, melyek a hanghoz hasonlító magasfrekvenciás rezgéseket tudnak továbbítani.

„Körülbelül 30 szűrő van egy mobiltelefonban, melyek egyetlen feladatot látnak el: hogy a rádióhullámokat hanghullámokká alakítsák, valamint fordítva” – magyarázza Matt Eichenfield, a kapcsolódó, Nature Materials folyóiratban közölt tanulmány szerzője.

Fénnyel működik, és állítják, hogy feltörhetetlen: itt az újfajta processzor

Újfajta processzort fejlesztettek ki a Pennsylvaniai Egyetem kutatói. Elektromosság helyett fénnyel működik, állítják, hogy feltörhetetlen, és jóval kevesebb energiát fogyaszt, mint a jelenlegi chipek.

A gyakorlatban ezek a szűrők „lefordítják” a rádióhullámokat a processzor számára is értelmezhető hanghullámokká, vice-versa.

A szűrők azonban speciális anyagokból készülnek, olyanokból, amelyek nagyban eltérnek a lapkakészlet anyagától. Így többféle anyagot is használni kell egy mobilhoz, ami fizikailag is nagyobbá teszi azokat – az már csak a hab a tortán, hogy még jelveszteség is keletkezik a rádióhullámok fordításakor. Ez hatással lehet a hívások minőségére vagy az adatmozgás sebességére.

Itt jön képbe a kutatók fejlesztése: ötvözték ugyanis a jelenleg elérhető legmodernebb anyagokat, így úgy tudják manipulálni a fononokat (hanghullámokat), mint a lézer a fényt. Az eredmény: sokkal precízebb irányítás a fononok felett.

Mindez a gyakorlatban lehetővé teheti a mobilokban lévő nagy jelátalakító alkatrészek kisebbre cserélését.

Konkrétan lítium-niobát és egy vékony réteg Indium-gallium-arzenid félvezető elegyét használták. Előbbi már eddig is általános volt az okosmobilok szűrőiben, és az elektromos jelek hanghullámokká alakításában jeleskedik (vice-versa). Manipulálásban azonban nem mondható hatékonynak.

Még az MTA kutatói sem értik, miért működnek a forradalmian új chipjeik

A chipgyártás igen bonyolult és költséges folyamat, nem is beszélve az e téren folyó kutatómunkáról. Ezért sokak számára talán meglepő lehet, ha egy magyar kutatócsoport az ipari óriások fejlesztő részlegeihez hasonlóan kísérleti chipeket képes tervezni, építeni és vizsgálni Budapesten. Pedig erről adott most hírt a Magyar Tudományos Akadémia.

A két anyag gondos rétegezése azonban lehetővé tette, hogy a hanghullámokat sosem látott pontossággal manipulálják. Az egész folyamat így egyetlen chipben összpontosulhat.

A méret mellett további előny, hogy sokkal energiahatékonyabbá is teheti az okoseszközöket a megoldás, így egy töltéssel sokkal tovább üzemelhetnek.

Túl azonban a telefonokon, az új fejlesztés az orvosi eszközöket is forradalmasíthatja, így kisebb és precízebb érzékelők készülhetnek.

Több betegséget is korán felismerhet a kapszula méretű gép, csak le kell nyelni

Amerikai kutatóknak sikerült egy olyan apró, kapszula méretű eszközt készíteniük, ami az emésztőrendszeren végighaladva árulkodik arról, milyen betegség bujkál bennünk.

Hogy a fejlesztést mikor lehet átültetni a gyakorlatba is, arról egyelőre nem közöltek részleteket a kutatók.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!