Minden második magyar ember járt már pórul azok közül, akik az interneten is szoktak vásárolni
A magyar internetezők 57 százaléka esett már áldozatául online csalásnak, adathalászatnak, hackelésnek vagy vírustámadásnak – ez derül egy friss felmérésből.
hvg.hu
Az ESET termékek hazai forgalmazója, a Sicontact Kft. megbízásából készített, 18 év feletti online is vásárló internetezőkre reprezentatív kutatás résztvevőinek 68 százaléka használ jelenleg vírusirtót, csaknem egyharmaduk viszont azért nem használ védelmi programot, mert úgy ítéli meg, hogy nincs rá szüksége, és saját maga ki tudja szűrni a gyanús dolgokat.
Ennek ellenére a magyar internetezők 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy esett már áldozatául online csalásnak, adathalászatnak, hackelésnek vagy vírustámadásnak: közel negyedük tapasztalt már olyat, hogy kéretlen felugró ablakok és weboldalak jelentek meg, valamint hogy lelassultak az eszközeik (14%), de arra is volt példa, hogy anyagi kárt okoztak a bankkártyaadataik ellopásával.
A 18-29 év közötti korosztály tartja a legkevésbé valószínűnek, hogy vírustámadás éri – noha körükben is a válaszadók közel fele (48 százalék) esett már áldozatul valamiféle online támadásnak.
Hogy önnek már ne kelljen: feltettünk egy hirdetést, és hagytuk magunkat, bedőltünk az AirPodsunkért szinte azonnal bejelentkező csalónak a Facebook Marketplace-en. Majdnem teljesen végigvittük azt, amit tőlünk kért, és kijelenthető: mára egészen profik lettek a csalások. Ugyanakkor, ha figyel néhány intő jelre, kibabrálhat a pénzére utazó kiberbűnözőkkel.
Csizmazia-Darab István, a Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője szerint már csak a kártevők száma miatt is nagyon nehéz feladat lenne, hogy saját magunktól felismerjük őket: az AV Test kiberbiztonsági labor adatai alapján 1,3 milliárd egyedi kártékony kód van jelenleg a világon, ennyi, folyamatosan fejlődő kártékony kódot még a legtudatosabb felhasználók sem tudnak kiszűrni.
Azok közül, akik használnak vírusirtót, a legtöbben a laptopjukat védik így (71%), amit az asztali gép követ (48%), telefonon csak 44% használ védelmi megoldást.
Az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint az androidos készülékek védelem nélkül óriási kockázatnak vannak kitéve.
A tableten (12%) és az okostévén (5%) történő használat viszonylag kevesekre jellemző, pedig ezek ellen is léteznek támadások – és az androidos eszközök esetében persze védelem is. A válaszadók szerint a fizetős programok leginkább abban különböznek az ingyenestől, hogy több funkcióval rendelkeznek és megbízhatóbbak, nagyobb eséllyel szűrik ki a kártevőket
A válaszadók egy része (17%) azért nem használ védelmi megoldást, mert nem érzi elengedőnek az informatikai tudását egy ilyen program használatához.
Harmaduk viszont fizetne a vírusirtó programért, ha ezáltal lenne kihez fordulnia, ha segítségre van szükség.
A válaszadók egy része szerint a fizetős programok további előnye, hogy nem adják el az internethasználati adataikat külsős partnereknek. Ezzel összhangban áll az az eredmény, miszerint a válaszadók jelentős része választana fizetős programot valamilyen bizalmi szempont miatt: azért, mert jobban megbíznak a minőségében, a gyártójában, vagy egyszerűen bizalmatlanok az ingyenes programokkal szemben.
Vírusirtó program választásakor fontos szempont még, hogy ne lassítsa az eszközt, legyen egyszerűen telepíthető, és ritkán adjon téves riasztást.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dől el, hogy a fővárosi képviselők kiigazítják-e a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, vagyis lesz-e érvényes büdzséje a fővárosnak vagy sem. Utóbbi esetben durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellene készülni. Kövesse a közgyűlés eseményeit a HVG élő közvetítésével.
