A szauna régi, ismerős rutin, de a köré épült ígéretek már nagyon is újak. A forróságtól ma sokan nemcsak megkönnyebbülést várnak, hanem jobb keringést, lassabb öregedést, sőt akár hosszabb életet is. Utánajártunk, mi történik valójában a testben a hőterhelés alatt, mit mutatnak az emberi vizsgálatok a szív, a vérnyomás és az agy kapcsán, kiknek lehet hasznos, és hogyan érdemes biztonságosan belevágni.
Első ránézésre meglepően jó hírt mutatnak a magyar halálozási statisztikák: jóval kevesebben halnak meg 50 éves kor előtt, mint tíz évvel ezelőtt. A háttérben azonban sokkal összetettebb folyamatok húzódnak meg. Miközben jelentősen csökkent az öngyilkosságok és a halálos balesetek száma, a daganatos betegségek egy része egyre gyakoribb a fiatalabb korosztályokban is. Megnéztük, mi javult valóban az elmúlt évtizedben, mit torzítanak a statisztikák, és milyen egészségügyi kockázatok fenyegetik ma leginkább a 40-eseket Magyarországon.
A 100 éves természettudós sosem szeretett életmódtanácsokat osztogatni, és következetesen állítja, hogy a hosszú élet elsősorban szerencse kérdése. De a természet közelségének, a mozgásnak és a rendkívüli kíváncsiságának is köze lehet ahhoz, hogy ennyi idősen is ilyen jó formában van.
Sokkal nagyobb szerepe van a genetikának abban, hogy milyen soká élünk, mint korábban gondolták – derül ki egy új kutatásból, amely szerint az emberi élettartam körülbelül 55 százaléka örökletes.
Évente akár 15 millió ember korai halála is megelőzhető lenne a gyümölcsökben, zöldségekben és magvakban gazdag étkezéssel, valamint a tejtermék- és húsfogyasztás minimálisra korlátozásával – írja éves elemzésében az EAT-Lancet Bizottság.
Egyre több ember éri meg a 100. születésnapját, de ismert olyan is, aki a 120 évet is elhagyta. Létezik felső határ? És tehetünk ezért, vagy a genetika, netán az orvostudomány írja a sorskönyvünket?
Nem fedünk fel nagy titkot azzal, hogy a világ legidősebb emberei nem vacsoráznak mindennap a mekiben, de néha azért ők is rájárnak a csokira, és még a sört sem feltétlenül vonják meg maguktól.
Nem kell minden nap órákat tölteni az edzőteremben, hogy jobban érezzük magunkat és fittebbek legyünk. Tippjeinkkel többet mozoghat úgy, hogy szinte észre sem veszi.
Egyáltalán nem biztos, hogy a csökkentett kalóriabevitel és az időszakos böjt önmagában hozzájárul a hosszabb élethez – állítják amerikai kutatók, megkérdőjelezve egy mostanság divatos nézetet.
Elérte már az emberiség a maximálisan lehetséges életkort, vagy még van hova fejlődni? Bár e kérdésről régóta tart a szakmai vita, tudósok ma inkább előbbit tartják valószínűnek, mivel az öregedést okozó élettani folyamatok kikapcsolása csodaszámba menne.
A leghosszabb ideig élő állatok közé tartozik a grönlandi cápa, és régóta próbálnak rájönni a tudósok, mi állhat ennek hátterében. Úgy tűnik, megvan a válasz.
Kutatók szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy aki 100 évnél idősebb, az miért él olyan sokáig. Ugyanakkor vannak olyan tényezők, amiket érdemes figyelembe venni.
Aki továbbtanul, tovább él. Az összefüggés nem meglepő, de norvég és amerikai kutatók most számszerűsítették először precízen az iskolázottságnak ezt a hatását.
Dániai tudósok szerint a 100 évnél idősebb emberek bélrendszerében olyan bélbaktériumok találhatók, amelyek a vírusokkal közösen segítenek megelőzni betegségeket előidéző mikroorganizmusok elszaporodását.
Amerikai tudósok az optimista világszemlélet és az életkilátások közti kapcsolatot vizsgálták, ezúttal nők körében, rendkívül nagy mintán.
Már a milliárdosok is felfigyeltek rá – talán tényleg lehet benne valami? Mintha egyre kevésbé tűnne lehetetlennek az emberi élet meghosszabbítása, a sejtek visszafiatalítása.
Visszaélnek a Semmelweis Egyetem rektorának, Merkely Bélának a nevével – közölte az egyetem. Az ő nevét, de egy másik orvos arcképét használták egy "csodaszer" reklámjához.
Már nem az a legfőbb kérdés, hogy lehet-e a száz év az új hatvan – azaz meghosszabbítható-e jelentősen az emberi élettartam –, hanem hogy mindez mikor következik be - mutatnak rá A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyv szerzői, Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író.
Az egészséges élet – és így a hosszú élet – titka nem csak az, hogy kiegyensúlyozottak legyünk, és helyesen táplálkozzunk. Pénz is kell hozzá.
További dokumentumok és matematikai modellek is megerősítik, hogy valóban élhetett 122 évig és 164 napig Jeanne Calment, a több mint két évtizede elhunyt francia asszony, akit a világ eddig ismert leghosszabb életű embereként tartanak nyilván - állítja egy hétfőn publikált nagyszabású kutatás.
