Az öregedés mai tudományos ismereteink szerint elkerülhetetlen, azonban nincs rá általános recept: számos életmódbeli tényező befolyásolja azt, hogy ki, mennyire gyorsan öregszik. Mivel a környezeti hatások a DNS-en és a DNS-hez köthető fehérjéken történő módosulások, úgynevezett epigenetikai jegyek formájában nyomott hagynak a genomunkban, azaz a teljes genetikai állományunkon, a kutatók úgy gondolták, hogy az öregedés számszerűsíthető az epigenom bizonyos helyeken történő jellemzésével. (Az epigenom olyan szabályozó mechanizmusok összessége, amelyek befolyásolják, hogy a gének mikor és milyen mértékben működjenek.)

Az elmúlt években a tudósok a fentiek alapján már számos epigenetikus órát, egyfajta életkor-órát fejlesztettek, amelyek lényegében az öregedés során a DNS-ben bekövetkező kémiai változások figyelembevételével kalkulálja ki az egyén biológiai életkorát, és megmutatja, hogy milyen gyorsan öregszik valaki. Ezen módszerek többsége a vérsejtekben előforduló DNS-metilációra fókuszált. (Génjeink tartalmazzák a testünk felépítésére és karbantartására vonatkozó utasításokat, de ezeknek a géneknek az olvasási és kifejeződési módja idővel változhat. Ennek egyik módja a DNS-metilációnak nevezett folyamat, ahol kis kémiai címkék kapcsolódnak a DNS-ünkhöz. Ezek a címkék kapcsolóként működnek, és be- vagy kikapcsolják a géneket.) Ez a módszer azonban vérvételt igényel, ami otthoni környezetben és az idősebb felnőtteknél is kihívást jelenthet.

A Salk Biológiai Tanulmányok Intézetének szakemberei és az Edinburghi Egyetem kutatóival együttműködve egy „második generációs” órát fejlesztettek ki, amelyik a szájüregben, az arc belsejéből összegyűjthető sejtekben található metilációs adatokon alapul. A kutatók CheekAge-nek nevezték el a módszerüket (a cheek magyarul arcot jelent), amelyről állítják, hogy pontosan megjósolható vele a halálozás kockázata. A CheekAge-et egyébként úgy képezték, hogy a metiláció hányadát körülbelül 200 ezer helyen vetették össze az egészségre és az életmódra vonatkozó általános pontszámokkal – mindez a fiziológiai öregedés feltételezett különbségeit tükrözi.

A kutatók – akik a Frontiers in Aging folyóiratban foglalták össze észrevételeiket – úgy gondolják, hogy a CheekAge felülmúlja az első generációs órákat, amelyeket a véradatokat tartalmazó adatkészletekkel képeztek. Azt is hozzátették, hogy az a tény, hogy az arcsejteken edzett epigenetikus órájuk előre jelezte a mortalitást, arra utal, hogy a szövetekben gyakoriak a halálozási jelek. Kutatásuk azt is sugallja, hogy egy egyszerű, nem invazív steril vattapálca is hatékony eszköz lehet az öregedési folyamat tanulmányozásában és nyomon követésében.

A jövőbeli kutatások célja annak tisztázása, hogy a halálozáson kívül milyen egyéb összefüggésekre lehetne fényt deríteni a CheekAge segítségével. Ilyen lehet az életkorral összefüggő betegségek feltárása vagy az egészséges élet időszakának tartama.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.