Elég a depressziós páciens fejére helyezni egy úszósapkára emlékeztető eszközt, amelyik gyengéden stimulálja az agy hangulatszabályozáshoz kapcsolódó területeit, és ez – állítják brit kutatók – hatékony eszköz lehet e sokakat érintő érzelmi zavar kezelésében. Egy non-invazív terápiáról van tehát szó, amelyet koponyán keresztüli egyenáramú stimulációnak (Transcranial direct current stimulation, tDCS) neveznek. Gyenge elektromos impulzusokat ad a fejbőrre helyezett elektródákon keresztül, és az egész folyamat teljesen fájdalommentes.

A King’s College London idegtudósai olyan betegeket (120 nőt és 54 férfit) tanítottak meg a tDCS fejfedő használatára, akiket súlyos depressziós rendellenességgel diagnosztizáltak. Véletlenszerűen osztották be kísérleti alanyaikat a kezelésbe vagy a kontrollcsoportba. A kontrollcsoport tagjai hamis fejfedőt kaptak, amely minden kezelés elején csak egy rövid áramimpulzust adott le, utánozva a valódi tDCS érzését anélkül, hogy ugyanazt a stimulációt nyújtotta volna, mint amit a valós kezelésben résztvevők kaptak. Ez utóbbiaknál a mikroáram az agy döntéshozatalban részt vevő régióját vette célba, amelyik gyakran kevésbé aktív a depressziós embereknél. A sapkákat egyébként más kezelések mellett használták, sokan antidepresszánsokat szedtek, és legalább hat hétig pszichoterápiára jártak a vizsgálat előtt.

King’s College London

A résztvevők 10 hetes kezelést kaptak, az első három hétben heti ötször 30 perces kezelést, majd heti háromszor 30 perces kezelést a következő hét hétben. Tíz hét elteltével a kezelt csoport pontszáma a depresszió tüneteit mérő skálán 9,41 ponttal csökkent, míg a kontrollcsoport pontszáma 7,14 ponttal. Az aktív tDCS eszközt viselők közel 45 százaléka tapasztalta a tünetek csökkenését vagy eltűnését, szemben az áleszközzel kezeltek 22 százalékával – számoltak be az eredményekről a Nature folyóiratban.

Egyébként már korábban is voltak kutatások a tDCS hatására a depresszióra, azonban ez a mostani tanulmány kitűnik hosszú időtávjával és az otthoni lebonyolítással, ami nem követelte meg a résztvevőktől, hogy mindennap felkeressenek egy speciális klinikát.

A mostani eredmények biztatóak, azonban korábban már kiderült, hogy a tDCS nem működik mindenkinél. A következő lépés tehát annak megértése, hogy a tDCS miért működik egyeseknél, és másoknál miért nem, és meg kell keresni a kezelés személyre szabásának módjait. A kutatók meg vannak győződve arról, hogy egy ilyen optimalizált módszer egy napon az orvosi ellátásba is bekerül.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.