2023. május 2-án lépett hatályba Euróban a digitális piacokról szóló törvény (DMA, Digital Markets Act), amelynek a célja, hogy igazságosabbá tegye a digitális szektor piacait, például bizonyos szolgáltatások közötti szabad választással. A DMA olyan nagy technológiai „kapuőröket” céloz meg, mint az Apple, a Google és a Microsoft, és megköveteli tőlük, hogy választási képernyőt adjanak a felhasználóknak eszközeik beállításakor. Ez lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy az ízlésük szerint válasszák ki kedvenc böngészőjüket, ahelyett, hogy alapértelmezett Chrome-ot használnák Androidon vagy a Safarit iOS-en. Ez pedig kapóra jött a Firefox mögött álló Mozillának.

A vállalat legutóbbi bejegyzése szerint ugyanis az új szabályozási keret segített a nyílt forráskódú böngészőnek növelni napi aktív felhasználóinak számát Európa két legnagyobb országában. Miután 2024-ben megjelentek az első DMA-alapú böngészőválasztási képernyők az iOS ökoszisztémában, a Firefox napi aktív felhasználóinak száma 99 százalékkal, illetve 111 százalékkal nőtt Németországban és Franciaországban.

A Mozilla azt is megjegyezte, hogy az iOS és Android rendszeren jelenleg elérhető böngészőválasztó képernyők sokat javítottak a mobilfelhasználók lehetőségein. 2024 márciusától kezdődően az új és a meglévő Android-felhasználók üzeneteket kapnak arról, hogy szeretnének-e maradni a gyári alapértelmezésnél (Chrome), vagy szeretnének-e másik alternatívára váltani. A közelmúltban a Safarit alapértelmezett böngészőként használó új és meglévő iOS-felhasználók hasonló választási párbeszédpaneleket kapnak, miután frissítették az iOS 18.2-re. Egyébként az iOS 17.4-ben is volt már ilyen kezdeményezés, de az elég rosszul sikerült.

A Mozilla szerint persze nem csak a szabad választás az oka böngészője előretörésének. Ezzel kapcsolatban megemlíti a Firefox néhány fejlett funkcióját, többek között a továbbfejlesztett adatvédelmi vezérlőket, a teljesítménynövelést és az új termelékenységi eszközöket.

A pozitív hatások ellenére a Mozilla arra figyelmeztet, hogy a kapuőrök továbbra is ellenállnak a DMA teljes megfelelésének. Egyes vállalatok lassan vezetik be a böngészőválasztási képernyőket, vagy olyan módon alakítják ki ezeket, hogy finoman visszatereljék a felhasználókat az alapértelmezett böngészők felé. Az EU-ban a szabályozó hatóságok figyelemmel kísérik a szabályok betartását, és a jogsértések akár a vállalat globális bevételének 10 százalékát is elérő bírságot vonhatnak maguk után.

Ettől függetlenül a Mozilla fordulópontnak tekinti a DMA-t a böngészőpiaci versenyben. Míg a böngészőválasztási képernyők továbbra is csak az EU szolgáltatásai közé tartoznak, a rendelet sikere hasonló intézkedésekre ösztönözhet más régiókban is, ami potenciálisan átformálhatja a böngészők globális piacát.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.