A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Egy nemrég elvégzett vizsgálat eredménye arra mutatott rá, hogy csökkenhet a védőoltás hatása a csecsemőknél, ha antibiotikummal kezelik őket. Most egy másik, legalább ilyen fontos kutatási eredményről számolta be az amerikai Rutgers Egyetem kutatói – írta meg a Gizmodo.
A Journal of Infectious Diseases című tudományos lapban megjelent publikációban a kutatók azt írták, hogy azoknál a gyerekeknél, akik kétéves koruk előtt antibiotikumot kaptak, észrevehetően nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak a későbbiekben asztmát és allergiát. Sőt, úgy tűnik, minél több antibiotikumot szednek, annál nagyobb ennek a valószínűsége. Mindez ismét csak arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyon óvatosan kell bánni az antibiotikumok használatával.
Az antibiotikumok jelenleg a legjobb fegyvert jelentik a bakteriális fertőzések ellen. De a tudósok évtizedek óta igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy a használatuk nem kockázatmentes. A baktériumok folyamatosan alkalmazkodnak, így képesek ellenállni a már régóta használt szereknek, így az antibiotikum-rezisztencia napjaink egyik legnagyobb közegészségügyi problémájává nőtte ki magát.
Ha mindez nem lenne elég, más kockázattal is számolni kell. A mikrobiomot – vagyis a szervezetben élő, általában ártalmatlan és gyakran hasznos baktériumok sokaságát is pusztítják ezek a készítmények. Sok antibiotikum széles spektrumú, ami azt jelenti, hogy sokféle baktériumot képes elpusztítani, beleértve a semleges vagy jótékony baktériumokat is. Az antibiotikumok okozta károsodások olyan módon zavarhatják meg a mikrobiomot, hogy az növelheti más egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát.
A Rutgers Egyetem kutatói ezzel, egész pontosan a fiatalkorúakra gyakorolt antibiotikum-hatással foglalkoztak. A szakemberek több mint egymillió, az Egyesült Királyságban született gyermek orvosi feljegyzéseit elemezték. Külön elemzést is végeztek a gyerekekről és testvéreikről, lehetővé téve számukra a hasonló környezeti és genetikai háttérrel rendelkező gyermekek egészségügyi adatainak összehasonlítását.
A szakemberek azt találták, hogy a két éves kor előtti antibiotikum-használat összefügg az asztma, az ételallergia és az allergiás nátha (szénanátha) kialakulásának megemelkedett kockázatával. Emellett lehetséges összefüggést találtak az antibiotikum-használat és általában az általánosságban vett értelmi fogyatékosság között is. Pozitívum, hogy nem találtak összefüggést az antibiotikumok használata és a legtöbb más, általuk keresett állapot, például az autizmus spektrumzavar, a cöliákia, az 1-es típusú cukorbetegség vagy a szorongás között.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a tanulmány nem tud ok-okozati összefüggést kimutatni, csupán az összefüggésre utaló jeleket tárta fel. Ezt erősítette meg az is, hogy a több antibiotikumot kapó gyerekeknél nagyobb volt az esély az asztma kialakulására, és hasonló kapcsolat volt megfigyelhető a testvérek esetében is.
A szakemberek hangsúlyozzák, a jövőben tovább kell vizsgálni az antibiotikumok hatását, könnyen lehet ugyanis, hogy még mindig vannak feltáratlan negatív hatásai.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
