Ígéretes felfedezést tettek amerikai és kanadai kutatók: egy olyan új potenciális antibiotikumra leltek, amely képes elpusztítani a rettegett antibiotikum-rezisztens kórokozókat.
A modern orvostudomány egyik legnagyobb problémája, hogy hiába vannak remek antibiotikumok, kifejlődtek olyan baktériumok, amelyekkel szemben már nem hatásosak. És volt is idejük a fejlődésre a veszélyes kórokozóknak, mert – amint azt a ZME Science is megjegyzi – közel 30 éve egyetlen új antibiotikum-osztály sem jelent meg a piacon. Körülbelül négy és fél millió ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések miatt, és a helyzet egyre kritikusabbá válik.
Most viszont felcsillant a remény. Amerikai és kanadai kutatók találtak egy új antibiotikumot, amely – úgy tűnik – képes megölni a világ leggyógyszerrezisztensebb baktériumait is.
A lariocidint (röviden LAR-t) meglepő helyen, egy labortechnikus hátsókertjéből származó talajmintában fedezték fel. Egy évnyi talajbaktérium-tenyésztés után ebben a mintában azonosítottak egy olyan anaerob baktériumtörzset, amely még a legellenállóbb baktériumokat is elpusztító vegyületet termel. A tüzetesebb vizsgálatok megerősítették, hogy az aktív molekula valójában egy lasszó peptid. A lasszó peptidek olyan fehérjék, amelyek aminosavak gyűrűjeként épülnek fel, és egyetlen izopeptid kötést tartalmaznak. Az aminosavak farka nyúlik ki ebből a kötésből, és átfonódik a gyűrű szélén, majd a közepén lévő lyukon keresztül. Erről a különálló lasszó-formáról nevezték el a peptidcsoportot. E strukturális jellegzetességük miatt gyakran stabilabbak és ellenállóbbak, mint a hagyományos peptidek.
Az már egy ideje ismert, hogy egyes lasszó peptidek képesek elpusztítani a baktériumokat azáltal, hogy megzavarják kulcsfontosságú fehérjéiket, például az RNS-polimerázt vagy a proteázokat, mostanáig azonban egyikről sem sikerült kimutatni, hogy magát a riboszómát, a baktériumok fehérje-előállító gyárát támadná meg. Most viszont a kémia, a genetika és a szerkezeti biológia keverékének felhasználásával el tudták érni, hogy a lariocidin egy korábban soha nem célzott helyhez kötődjön a riboszómán. Ennek hatására a riboszóma nem megfelelő peptideket kezd termelni, amelyek közül néhány mérgezővé válik a célzott baktériumra és elpusztítja azt.
Mivel a lariocidin a többi antibiotikumtól eltérő hatásmódot alkalmaz, a kórokozók még nem alakítottak ki rezisztenciát ellenében. Ez pedig különösen erőssé teheti a WHO kritikus fenyegetések listáján szereplő kórokozókkal szemben. A korai tesztek során a lariocidin jól működött egy félelmetes, a kórházi fertőzésekben is szerepet játszó, véráramfertőzést okozó, kezelhetetlen baktériummal szemben, miközben nem mérgezte az emberi sejteket.
Mindez roppant ígéretesen hangzik, azonban senki ne várja, hogy már holnap az emberiség kezében lehet a csoda-antibiotikum. Mivel a lariocidint a baktériumok a saját céljaikra állítják elő, ezért kihívást jelent a felhasználható mennyiségben történő előállítás. A kutatók most olyan módszereken dolgoznak, amelyekkel módosíthatják és hatékonyabban szintetizálhatják a molekulát, hogy más érdekes antimikrobiális vegyületeket is találjanak. Ezen kívül további vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy a molekula emberekben használt gyógyszerré válhasson, beleértve annak tisztázását is, hogy hogyan halmozódik fel a szervezetben és miként ürül ki onnan.
A kutatók a Nature folyóiratban tették közzé az eredményeiket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben.
Az üvegtábla egy zebrára esett, nagy szerencse, hogy senki nem sérült meg.
