Rákellenes csodaszer lehet a gombából, amely korábban számos tudós életét követelte
Az Aspergillus flavus nevű gombafajból nyert molekula hozhat áttörést a rák kezelésében – fedezték fel a Pennsylvaniai Egyetem kutatói.
HVG
Egy erős, rákellenes szert készítettek a kutatók egy rendkívül veszélyes gombából, amely korábban több, ősi sírok feltárásán dolgozó régész halálát okozta – írja az Interesting Engineering.
Mint a portál felidézi, 1922-ben Tutanhamon fáraó sírjának feltárását is rejtélyes halálesetek követték, melyek táplálták „a fáraó átkáról” szóló elméleteket. Ma persze már ismert a pontos ok, és az inkább az Aspergillus flavus nevű, rendkívül mérgező gomba. Az 1970-es években szintén áldozatokat szedett: akkor Lengyelországban, IV. Kázmér lengyel király sírjának feltárását követően halt meg tíz tudós.
Az ok, hogy a gomba sárga spórái még több évezredes pihenés után is súlyos tüdőfertőzést okozhatnak, ami elsősorban a legyengült immunrendszerű emberek számára jelent komoly veszélyt – emiatt kissé szokatlan lehet, hogy épp ez a gomba segítheti a rák elleni küzdelmet.
A Pennsylvaniai Egyetem kutatói sikeresen izoláltak egy új molekulaosztályt az Aspergillus flavus gombából. A kutatócsapat egy igen ritka osztályra bukkant – RiPP –, az ilyen molekulákat alapvetően a riboszómák állítják elő, majd a szervezet úgy módosítja őket, hogy javítson a rákellenes képességeiken.
Évmilliókkal ezelőtt is szenvedtek már az állatok a daganatos megbetegedésektől, legalábbis a dinoszauruszok biztosan. Egy most tett felfedezés az emberiség küzdelmét is segítheti a betegséggel szemben.
A baktériumokban több ezer RiPP létezik, a gombákban azonban csak párat fedeztek fel eddig. A megtisztításuk rendkívül bonyolult, ám épp emiatt figyelemre méltó a bioaktivitásuk – élik a kutatók. Hogy feltárják a gombákban lévő RiPP-molekulák titkát, a szakemberek előbb „kémiai vadászatba” fogtak – derül ki a Nature Chemical Biology tudományos folyóiratban megjelent publikációból.
Összesen tucatnyi Aspergillus-törzset vizsgáltak, összevetve a kémiai tulajdonságaikat az RiPP „építőkockáival”. A kutatás egyenesen az Aspergillus flavushoz vezette a kutatókat. Genetikai elemzés segítségével a kutatók meg tudták állapítani a gombák RiPP-forrását.
Amit találtak, az igencsak figyelemreméltó: egy eddig nem leírt molekulaosztályt, amelynek különleges, gyűrűs szerkezete van. Ezeknek a molekuláknak az asperigimycin nevet adták.
Amikor az emberi leukémiasejtek ellen vetették be őket, a négy változatból kettő már módosítás nélkül is rákölő képességeket mutatott. A valódi áttöréshez azonban szükséges volt némi módosítás, ez a változat már ismert, engedélyezett leukémia-gyógyszer hatékonyságát mutatta.
A vizsgálatokból kiderült: a sejtosztódás folyamatát akadályozza a módszer. A felfedezés új távlatokat nyithat meg az orvostudományban, már csak azért is, mert a tudósok más gombákban is azonosítottak hasonló géncsoportokat, szóval van felfedeznivaló bőven.
A következő cél most a molekulák állatokkal történő tesztelése és persze – idővel – az emberi vizsgálatok.
Közel-keleti fegyveres konfliktus és háborúellenes tüntetések árnyékában gyűl össze a 32 NATO-tagország vezetője Hágában. Donald Trump már a csúcs előtt kierőszakolta: öt százalékra kell növelni a katonai kiadásokat, miközben még az előző célt sem sikerült teljesíteni. A többlet katonailag erőssé teheti Európát, de kifacsarhatja a jóléti államot.