Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói olyan módszert találtak a fájdalomcsillapító készítésére, ami gyorsabbá és olcsóbbá teheti a gyógyszer előállítását. Egész pontosan a kólibaktérium (Escherichia colie, E. colie) átprogramozásával sikerült a hulladék PET-palackokat paracetamollá – más néven acetaminofenné – alakítaniuk. Ez igazi áttörés lehet a gyártásban, jelenleg ugyanis a paracetamolt fosszilis tüzelőanyagokból, például nyersolajból állítják elő energiaigényes eljárásokkal, amelyek nagy mennyiségű szén-dioxid-kibocsátással járnak – írja az Interesting Engineering.
A beszámoló szerint míg évente több ezer tonna fosszilis tüzelőanyagot égetnek el a paracetamol gyártása miatt, addig a mostani megoldás jóval környezetbarátabb. Az átprogramozott kólibaktérium a műanyag palackokban található vegyületet, a tereftálsavat szobahőmérsékleten alakítja át paracetamollá. Ennek köszönhetően lényegében szinte semennyi szén-dioxid nem keletkezik a folyamat során. Az eljárás kevesebb mint 24 órát vesz igénybe.
A Nature Chemistry című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a laboratóriumi tesztek során a keletkező anyag 90 százaléka tiszta paracetamol volt, ami rendkívül jó eredmények számít. A folyamat során a kutatók felfedezték, hogy egy Lossen-átrendeződés néven ismert kémiai reakció – amely korábban a természetben nem volt látható – élő sejtekben is végbemehet.
A PET műanyagot először egy köztes vegyületté alakították, amely genetikailag módosított E. coli segítségével PABA-vá – para-amino-benzoesavvá, vagyis B10-vitaminná – alakul, egy olyan molekulává, amelyet a baktériumok jellemzően a DNS előállítására használnak.
Mivel a baktériumok PABA előállítására szolgáló szokásos útvonalát blokkolták, a mikroorganizmusok kénytelenek voltak a PET-alapanyagra támaszkodni. Figyelemre méltó módon a reakció spontán módon zajlott le a sejteken belül a természetesen előforduló foszfát katalizálása által, annak ellenére, hogy normális esetben ez laboratóriumi körülményeket igényelne. Ez arra utal, hogy a műanyaghulladék biológiailag esszenciális anyagokká alakítható át.
A kutatók ezután két további gént – egy gombából és egy talajbaktériumból származót – adtak a rendszerhez, lehetővé téve a kólibacilus számára, hogy a PABA-t paracetamollá alakítsa.
Az eljárásról úgy tartják, segíthet a globális műanyagszennyezés kezelésében is.
A PET egy erős, könnyű anyag, amelyet az élelmiszerek csomagolásában és az italok palackjainál használnak, és évente nagyjából 350 millió tonna hulladékot eredményez. Bár technikailag újrahasznosítható, a legtöbb módszer mégis olyan termékeket hoz létre, amelyek végül ismét hulladékként végzik. Ezen változtathat a mostani eljárás.
A csapat szerint további fejlesztésekre van szükség, mielőtt a módszert kereskedelmi forgalomba lehetne hozni. A korai eredmények azonban nagy potenciált mutatnak abban, hogy a hagyományos gyógyszergyártás megfizethetőbb és zöldebb legyen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
