Egy friss kutatás szerint a pisztácia esti fogyasztása sokkal nagyobb segítség lehet a prediabéteszesek számára, mint ha az ajánlott 15-30 gramm szénhidrátot fogyasztanák el.
Világszerte emberek millióit érinti a prediabétesz, vagyis a cukorbetegséget megelőző állapot, ami könnyen átfordulhat 2-es típusú cukorbetegségbe. (A prediabétesz az az állapot, amikor a vércukorszint már magasabb a normálisnál, de még nem olyan magas, hogy egyértelműen megállapítható legyen a cukorbetegség.) Szerencsére a folyamat az életmódváltással megállítható, így aki odafigyel a táplálkozásra és a megfelelő mennyiségű testmozgásra, az jó eséllyel el tudja kerülni, hogy a probléma súlyosbodjon.
Az étrend egyik javasolt eleme a pisztácia, ami képes javítani az étrend minőségét, ám mégis keveset tudni arról, hogy miként befolyásolja a bélmikrobiomot, amely egyébként kulcsszerepet játszik a vércukorszint szabályozásában és a gyulladások kialakulásában.
Az amerikai Penn State Egyetem kutatói most egy új vizsgálati eredménnyel álltak elő, amely arra a megállapításra jutott, hogy az esti pisztáciafogyasztás hatással lehet a prediabéteszes felnőttek bélbaktériumaira.
A Current Developments in Nutrition című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzője, Kristina Petersen szerint bár az esti pisztáciafogyasztás terápiás hatása egyelőre nem igazolt, a mostani vizsgálat segítség lehet azoknak, akik szeretnék egészségesebbé tenni a bélflórájukat.
A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy ha valaki lefekvés előtt a szokásos szénhidrát-alapú nassolnivalók – chips, keksz, csokoládé, stb. – helyett pisztáciát ropogtat, annak átalakulhat a bélmikrobioma. A kutatók egy korábbi vizsgálata kimutatta, hogy a pisztácia hasonló hatással van a vércukorszintre, mint a 15-30 gramm szénhidrát. Ez azért is fontos, mert a prediabéteszes betegek számára az általános étrendi ajánlás szerint 15-30 gramm szénhidrátot ír elő vacsoraként, ami segít szabályozni az éjszakai és a reggeli vércukorszintet.
A kutatók 51 felnőttet vontak be a vizsgálatukba. Megfigyelték, hogy azok, akik 12 héten át minden este körülbelül 56 gramm pisztáciát fogyasztottak, teljesen más székletmikrobiommal rendelkeztek, mint azok, akik a 15-30 gramm szénhidrátot fogyasztották el. Bizonyos baktériumcsoportok, köztük a Roseburia és a Lachnospiraceae család tagjai – az úgynevezett „jó” baktériumok, amelyek hasznos, rövid szénláncú zsírsavakat, például vajsavat termelnek – a pisztácia elfogyasztása után nagyobb mennyiségben voltak jelen.
A vajsavról ismert, hogy elsődleges energiaforrásként szolgál a vastagbél sejtjei számára, segít fenntartani a bélbarriert – vagyis azt a funkciót, ami segít megakadályozni a káros anyagok bejutását a szervezetbe – és támogatja a gyulladáscsökkentő folyamatokat is.
A kutatók szerint a fenti előnyökön túl hosszú távú hatása is van a pisztáciafogyasztásnak: segít elkerülni a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását.
A szakemberek szerint a jövőben érdemes tovább vizsgálni a területet, hogy kiderüljön, pontosan milyen hatásmechanizmusok segíthetik a bélmikrobiom pozitív változását, és miként hathat a pisztácia a 2-es típusú cukorbetegségre.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!
