Őszinte és kemény szavak hagyták el az Intel vezérigazgatójának száját. Egy, az Intel alkalmazottaival folytatott beszélgetésben sötét napokat említett, amelyek a cégre várnak, vagy talán már el is érték az egykor jobb napokat látott vállalatot.
Nem olyan régen még megkerülhetetlen vállalat volt az Intel az elektronikában, mára viszont már nincs a top 10 félvezetőgyártók listáján. És ezt nem akárki mondta, ismerte el, hanem az új vezérigazgató, Lip-Bu Tan. (Az Intel márciusban vette fel Tant, három hónappal azután, hogy a vállalat igazgatótanácsa menesztette elődjét, Pat Gelsingert.)
Ez az őszinte beismerés sokakat megdöbbentett a technológiai iparágban. Míg az Intel továbbra is elismert név világszerte, a versenytársak, mint a TSMC, az Nvidia, a Samsung, az Apple és az AMD már rég megelőzték innováció, bevétel és a piaci jelenlét tekintetében. De olyan kisebb cégek is jelentősebbek ma már, mint a Broadcom, a Mediatek, a Micron vagy az SK Hynix.
A globális alkalmazotti kérdezz-felek során Tan ezzel talán magyarázni próbálta cégének óriási elbocsátási hullámát. Több száz alkalmazottól válnak meg kaliforniai, arizonai és izraeli telephelyeiken. Sok további munkavállaló veszítheti el az állását a következő hetekben, mivel az Intel bezárja autóipari üzletágát, kiszervezi a marketingosztályát, és gyártási tevékenységében akár a munkahelyek egyötödét is megszünteti.
Egyébként nem meglepőek ezek a lépések. Az Intel nem volt rózsás helyzetben az elmúlt időszakban, látszólag semmi sem sikerült neki. Az x86-os processzorok modernizálására tett kísérletük (egy hibrid big.LITTLE architektúrával az ARM mintájára) nem hozott érdemi piacirészesedés-növekedést, ráadásul az előző generációs Arrow Lake chipek alig tudták felvenni a versenyt az AMD kínálatával. Mindemellett a GPU-k terén sem tudtak olyat letenni az asztalra, ami kihívás lehetett volna az iparág domináns szereplői számára.
Annak ellenére, hogy az Intel erőforrásait és infrastruktúráját egykor érinthetetlennek tartották, a vállalat lemaradt a mesterséges intelligencia versenyben is. „A betanítással kapcsolatban azt hiszem már túl késő számunkra” – mondta ezzel kapcsolatban Lip-Bu Tan, és ez világossá teszi, hogy az Nvidia sikere egy olyan rést hozott létre az adatközponti GPU-k terén, amit már lehetetlen áthidalni.
Bár az Intel megpróbált betörni erre a piacra az izraeli Habana Labs felvásárlásával és a Gaudi mesterséges intelligencia chipjeivel, azonban soha sem érte el azt a piaci részesedést, amelyre szüksége lett volna ahhoz, hogy versenyezzen az Nvidia H100-as vagy az AMD MI300X chipjeivel. A nagy nyelvi modellek térnyerése, mint amilyen például az OpenAI ChatGPT-je, csak tovább növelte a szakadékot, erősítve az Nvidia előnyét.
Az Intel 16 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el 2024 harmadik negyedévében, és küzd a trend megfordításával. Ez bizony igencsak messze van a néhány évtizeddel ezelőtti paradicsomi állapotoktól, amikor az Intel lényegében monopolhelyzetben volt a CPU-piacon, és generációnként apró fejlesztéseket hajtott végre dominanciájának megőrzése érdekében. A mostani helyzet pikantériája pedig, hogy az a vállalat, amely egykor majdnem felvásárolta az Nvidiát, most szomorúan figyelheti, ahogyan az a cég a világ legértékesebb vállalatává válik.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
