Vannak, akiknek a munkáját csak lassítja a mesterséges intelligencia
Tapasztalt szoftverfejlesztőkkel teszteltek egy népszerű, programozást segítő alkalmazást, de nem az lett az eredmény, amit vártak.
Az elmúlt években – a ChatGPT megjelenése óta – folyamatosan napirenden lévő kérdés, hogy vajon mely munkakörben történhetnek leépítések, és kinek a munkáját fogja elvenni a mesterséges intelligencia. A mesterséges intelligencia keresztapjaként emlegetett Nobel-díjas tudós, Geoffrey Hinton nemrég már foglalkozott a kérdéssel, ezúttal pedig a Microsoft vette elő, hogy alaposabb választ adjon.
A vállalat kutatói által közzétett tanulmány azt hivatott megmutatni, hogy mely munkakörökben váltható ki leginkább az ember a mesterséges intelligenciával, és melyek azok, amelyek dolgozói – egy ideig még – nyugodtak lehetnek.
A tanulmányt a Bing Copilotba bevitt lekérdezések elemzésével állították össze. A kutatás célja annak elemzése volt, hogy „milyen tevékenységekhez kérnek segítséget a felhasználók a mesterséges intelligenciától, milyen tevékenységeket végez a mesterséges intelligencia, és mit jelent ez a foglalkozásokra nézve” – írják az arXiv preprint szerveren megjelent publikációban.
A Microsoft a vizsgálathoz kifejlesztette az úgynevezett „MI-alkalmazhatósági pontszámot”, amely azt méri, hogy egy adott szakma mennyire tudja produktívan alkalmazni a mesterséges intelligenciát a tevékenységeiben. A pontszám lehetővé teszi, hogy nyomon lehessen követni az egyes munkákkal kapcsolatos változásokat.
A jelentés szerint azokban a munkakörökben, ahol a mesterséges intelligencia viszonylag magas szinten helyezkedik el az alkalmazhatóság tekintetében, a technológia „gyakran szolgáltató szerepet tölt be az ember számára – mint egy coach, tanácsadó vagy tanár, aki információkat gyűjt és elmagyaráz a felhasználónak” – írja a Gizmodo.
A pontszám alapján az alábbi munkakörökben veheti át a legnagyobb eséllyel az ember szerepét a mesterséges intelligencia:
- tolmácsok és fordítók,
- történészek,
- utaskísérők,
- szolgáltatások értékesítési képviselői,
- írók és szerzők,
- ügyfélszolgálatosok,
- CNC-programozók,
- telefonos ügyfélszolgálaton dolgozók,
- jegyértékesítők és utazásszervezők,
- rádiós és televíziós műsorvezetők,
- közvetítők,
- mezőgazdasági oktatók,
- telemarketingesek,
- portások,
- politológusok,
- riporterek és újságírók,
- matematikusok,
- technológiai szakírók,
- korrektorok,
- hosztok és hoszteszek,
- szerkesztők,
- felsőoktatási gazdasági oktatók,
- PR-szakemberek,
- termékpromóterek,
- hirdetéssel foglalkozó értékesítők,
- könyvelők,
- statisztikusasszisztensek,
- pénztárosok és kölcsönzéssel foglalkozók,
- adattudósok,
- pénzügyi tanácsadók,
- levéltárosok,
- felsőoktatásban dolgozó közgazdaságtan-tanárok,
- webfejlesztők,
- elemzők,
- földrajztudósok,
- modellek,
- piackutatók,
- segélyhívó központban dolgozók,
- telefonközpontosok,
- felsőoktatásban dolgozó könyvtártudományi tanárok.
Ahogy a fenti listából is kiderül, a legtöbb, veszélyben lévő munkahely olyan, amelyek speciális információk elsajátításával, elemzésével és közlésével foglalkoznak.
A Microsoft másik listája azt mutatja meg: mely munkahelyek vannak jelenleg kevésbé veszélyben. Ezek az alábbiak:
- flebotomisták (a vénás vérvételért felelős ápolók),
- segédápolók,
- veszélyes anyagok újrahasznosításán dolgozók,
- segédmunkások (festők, gipszkartonozók),
- balzsamozók,
- üzem- és rendszerkezelők,
- fogorvosok, szájsebészek,
- szélvédő javításával foglalkozók,
- hajómérnökök,
- gumiszerelők,
- fogpótlással foglalkozó fogorvosok,
- a termelés területén dolgozó segédmunkások,
- útkarbantartók,
- műtőssegédek,
- csomagoló- és töltőgépkezelők,
- gépi adagolók,
- mosogatók,
- kőművesek,
- tűzoltók szupervizorai,
- teherautó-sofőrök és traktorosok,
- szemésztechnikusok,
- masszázsterapeuták,
- sebészeti asszisztensek,
- gumiabroncs-készítők,
- tetőfedő-segédmunkások,
- benzinkutasok,
- tetőfedők,
- olaj- és gázipari munkások,
- házvezetőnők és takarítók,
- útépítő gépek kezelői,
- favágók,
- motorcsónak-karbantartók,
- beteghordók,
- padlócsiszolók,
- cölöpverő gépek kezelői,
- vasúti dolgozók,
- öntödében dolgozók,
- víztisztító telepek üzemeltetői,
- híd- és zsilipépítők,
- kotrógépek kezelői.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a fenti listát nem szabad készpénznek venni. Mivel a mesterséges intelligencia üzletre gyakorolt hatása jelenleg még nem ismert, így nem jelenthető ki 100 százalékos biztossággal, hogy a fenti munkahelyek kerülnek majd veszélybe, illetve a második listán lévő munkakörök dolgozói nyugodhatnak meg teljesen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
