Miközben a mesterséges intelligencia jelentősen megkönnyítheti az ember életét a hétköznapokban, a használatának van árnyoldala is. Nevezetesen: rengeteg energiát emészt fel a működtetésük. Annyira sokat, hogy a világ vezető technológiai vállalatai, mint a Microsoft, a Meta vagy a Google saját atomerőműveket üzemeltetne, hogy legyen elég energia az MI-nek.
A megoldásra két dolog miatt van szükség: egyfelől a nagy mennyiségű energiát nem lehet csakúgy kivenni a hálózatból, mert azt a teljes energiaellátást megérezné, másfelől pedig amíg nincsenek meg az erőművek, az MI működtetése szintén hozzájárul a globális felmelegedéshez.
Ennek fényében a Google nemrég kiadott egy jelentést, amelyben azt állítja: szerinte alacsony energiafogyasztású egy átlagos szöveges Gemini prompt. A szakemberek azt találták, hogy szöveges üzenetenként a Gemini 0,24 wattóra energiát fogyaszt, 0,03 gramm szén-dioxidot bocsát ki, és 0,26 milliliter vizet használ el.
Hogy a napi emberi fogyasztás szempontjából jobban érthető legyen ez a mennyiség: a jelentés szerint ez kevesebb mint kilenc másodpercnyi tévénézésnek felelne meg. Vagyis egy 25 perces sorozatepizód – például a Jóbarátok egyik részének – megtekintése fogyaszt annyi energiát, mintha 166 szöveges utasítást adott volna a Gemininek. Érdemes megjegyezni, hogy ebben a statisztikában csak a szöveges parancsok vannak benne, így nem veszi figyelembe a hangüzenetek vagy más médiatartalmak energiafogyasztását. Emellett a Google a mediánértékek alapján számolt, vagyis egy utasítás ennél kevesebbet és többet is fogyaszthat.
Szintén érdemes megjegyezni, hogy bár a fenti értékek nem tűnnek soknak, a Google Gemininek jelenleg havi 450 millió aktív felhasználója van.
A Google szerint az általa fejlesztett MI fokozatosan javul, 12 hónap alatt ugyanis az alkalmazás szénlábnyoma a negyvennegyedére csökkent.
A BGR megjegyzi: az összkép azért ennél sokkal lehangolóbb, mivel az MI nemcsak a működésével járul hozzá a globális felmelegedésével, hanem azzal is, hogy a működéséhez eszközöket kell legyártani, azokat pedig elszállítani a helyszínre. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) vonatkozó kutatása szerint az észak-amerikai adatközpontoknak 2022-ben 2688 megawattra volt szükségük a működéshez, ami 2023-ban ez 5341 megawattra nőtt. Ehhez jelentős mértékben járult hozzá a mesterséges intelligencia.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
