Egy friss, átfogó kutatás szerint már az is növelheti a demencia kockázatát, ha valaki csak olykor-olykor fogyaszt egy kevés alkoholt.
Azt kevesen vonják kétségbe, hogy az alkohol egészségtelen – azt viszont már gyakrabban hallani, hogy kis mennyiségben, mértékkel fogyasztva még nem árthat. Most ezt a vélekedést is alaposan megcáfolja a témában végzett eddigi legátfogóbb tanulmány, mely kimondja: a legkisebb mennyiségben fogyasztott alkohol is növeli a demencia kockázatát.
A vizsgálat mögött álló nemzetközi kutatócsoport kiemeli, a későbbi korban kialakuló demencia kockázatának minimalizálására csak egy módszer van: az alkoholfogyasztás teljes elhagyása. Az eredmények azoknak a korábbi kutatásoknak is ellentmondanak, amelyek szerint a mérsékelt alkoholfogyasztás még védheti is az embert a kognitív hanyatlással szemben.
„A vizsgálati eredményeink alátámasztják, hogy az alkoholfogyasztás minden formája káros hatással van a demencia kockázatára, és nincs bizonyíték a mérsékelt alkoholfogyasztás korábban vélt védő hatásaira sem” – húzzák alá a BMJ Evidence-Based Medicine tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerzői.
A szakemberek 559 559, a kutatás kezdetekor 56 és 72 év közötti brit és amerikai felnőttet vontak be a vizsgálataikba első körben. Ők egy kérdőívet kellett kitöltsenek az alkoholfogyasztási szokásaikról, majd ezt követően 15 éven át követték az egészségi állapotukat.
Ez a vizsgálat még azt mutatta, hogy az alkoholt nem fogyasztók, valamint a sokat ivók körében a legmagasabb a demencia kockázata, ami egybecseng pár korábbi kutatással, miszerint a mérsékelt alkoholfogyasztás jelenti a legkisebb demencia-kockázatot.
Egészségesebb életmód, kevesebb alkohol, korábban kezdett kezelés – új iránymutatást adtak ki a magas vérnyomást, valamint annak kezelését illetően.
A kutatás szerzői szerint azonban utóbbi védőhatása csak látszólagos. Az alkoholt nem fogyasztók ugyanis olyan személyek, akik korábban gyakran ittak, csak felhagytak ezzel a kognitív hanyatlás korai tünetei miatt – vélik a szakemberek. A statisztikák tehát torzítottak lehetnek.
Hogy több bizonyítékot gyűjtsenek, a tanulmány részeként 2,4 millió ember genetikai adatait is átfésülték. Az úgynevezett mendeli randomizációval elemezték az alkoholfogyasztás és a demencia kapcsolatát. Ez a módszer – fejti ki a Science Alert – a tényleges alkoholfogyasztási szokásokra vonatkozó adatok helyett a genetikai hajlamot veszi alapul. Ez elméletileg kizárja az egyéb tényezőket, mint mondjuk az életmódot, valamint a pénzügyi helyzetet.
Ebből kiderült: minél magasabb volt a becsült alkoholbevitel, annál inkább nőtt a demencia kockázata. Utóbbi az alkalmi ivók körében sem volt kisebb.
Azt azért kiemelik a kutatók, hogy az első csoport vizsgálata önbevalláson alapult, nem tudományos megfigyelésen, ami pontatlanságokhoz vezethet. Ami pedig a mendeli randomizációt illeti, hasznos eszköz, de nem az alkoholbevitel közvetlen rögzítésén alapszik.
Holland kutatók az alkoholfogyasztással kapcsolatos szubjektív testi érzések nyomába eredtek.
Mindent összevetve azonban elég bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy minél több alkoholt fogyaszt valaki, annál nagyobb a valószínűsége a demencia és a kognitív hanyatlás kialakulásának időskorban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
