„Think globally – act locally” – tartja a mondás, ami azt tanítja: a globális változás érdekében először helyben kell változtatnia az embernek. A környezetvédelem kapcsán ilyen lehet például az, ha nem folyatja az ember a vizet feleslegesen a fürdésnél, kevesebbet jár autóval – helyette a tömegközlekedést vagy a kerékpározást választja –, vagy épp megfelelően gyűjti a szemetet. Ez utóbbi kapcsán most a Harvard Egyetem és a kínai Csinghua Egyetem kutatói állítják, sokkal nagyobb lehet a globális hatása, mint azt elsőre gondolnánk.
A kutatók egy olyan megoldást találtak, amivel a lakossági vegyes hulladék alacsony károsanyag-kibocsátású, fenntartható repülőgép-üzemanyaggá alakítható át, méghozzá költséghatékony módon. Az eredmény azt mutatja, hogy így 90 százalékkal csökkenthető a légi közlekedés karbonlábnyoma. Mivel az iparág a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 2,5 százalékáért felelős, a légi közlekedés iránti kereslet pedig várhatóan megduplázódik 2040-re, így az az egyszerű tény, hogy a háztartási hulladék a megfelelő helyre kerül, jelentős változást hozhat a világ számára.
A légiközlekedésnek évente mintegy 378,5 milliárd liter üzemanyagra van szüksége, ami a következő 20 évben szintén megduplázódhat. A repülőgépgyártók részéről már megindult a kutatás-fejlesztés a 100 százalékban fenntartható repülőgép-üzemanyagot (SAF)-et (is) használó hajtóművek kifejlesztésére, a tesztek is ígéretesek, ám ehhez a környezetbarátabb üzemanyagokra is szükség van.
Az SAF-et növényi olajokból, állati zsírból és fáradt olajból állítják elő. Az iparági szabályok szerint jelenleg legfeljebb csak úgy használható ilyen üzemanyag, ha azt kerozinnal keverik össze úgy, hogy a két anyag aránya 50-50 százalék legyen. Nemrég azonban már sikeresen tesztelték azt a hajtóművet is, ami 100 százalékban csak SAF-et használ.
https://hvg.hu/tudomany/20240321_v2500-repulogep-hajtomu-fenntarthato-uzemanyag-saf
Jelenleg az SAF a globális sugárhajtómű-üzemanyag-felhasználás kevesebb mint 1 százalékát teszi ki, amit a magas költségek és a szűkös kínálat akadályoz.
A kutatók most arra jutottak, hogy a háztartási hulladékból származó üzemanyag 80–90 százalékkal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását – a teljes életciklus alatt – a fosszilis társaihoz képest.
A lakossági hulladék szerves anyagokat, műanyagokat, papírt és fémeket tartalmaz, amelyeket jellemzően hulladéklerakókban helyeznek el, vagy egyszerűen elégetnek. A szakemberek azonban gázosítással, valamint a Fischer–Tropsch-eljárás segítségével üzemanyaggá alakítják ezt, aminek egyszerre két pozitív hozadéka is van: egyfelől csökken a repülés karbonlábnyoma, másfelől pedig csökken a hulladék mennyisége. (A Fischer–Tropsch-eljárás egy olyan katalizált kémiai reakció, amelyben a szintézisgázt, a szén-monoxid és hidrogén elegyét alakítják át különböző folyékony szénhidrogénekké.)
A kutatók azt találták, hogy valós ipari méretű adatok felhasználásával a hulladékból üzemanyagot előállító rendszerek az alapanyag akár 33 százalékát is folyékony üzemanyaggá alakíthatják. A hatékonyság tovább javítható a szén-dioxid megkötésével, vagy ha a termelés során zöld hidrogént használnak. Az erről szóló tanulmány a Nature Sustainability című tudományos lapban jelent meg.
A módszerrel két legyet lehet ütni egyszerre: egyfelől zöldebb lesz a repülést, másfelől pedig csökken a városok hulladékmennyisége.
https://hvg.hu/tudomany/20241022_fenntarthato-uzemanyag-repulogep-repules-saf-texasi-gyar-summit-next-gen
A számítások szerint a szemét felhasználása globálisan 50 millió tonna üzemanyagot eredményezhet, ami az ágazat üvegházhatású gázkibocsátásának nagyjából 16 százaléka. Zöld hidrogén hozzáadásával ez 80 millió tonnára nőhet, ami elegendő lenne, hogy a globális üzemanyag-igény 28 százalékát kielégítse, évente pedig 270 millió tonnával csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás.
Hogy mindez mennyire fontos lenne, azt az ENSZ legújabb klímajelentése is jól mutatja.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
