A sci-fi egyik kedvelt témáját jelentik az úgynevezett féregjáratok. Ezek olyan feltételezett képződmények a világűrben, amelyek lehetővé teszik hatalmas távolságok áthidalását ahelyett, hogy fénysebességgel kellene megtenni azt két pont között.
Az elképzelés egy 1935-ben felállított elméletből származik. Az Einstein–Rosen-hídként emlegetett képződmények a tudomány szerint két fekete lyuk összekapcsolódását jelentik, amely átjárót képez a téridőn keresztül. A Portsmouthi Egyetem kutatóinak legújabb munkája azonban most megkérdőjelezi ezt a majdnem 100 éves elméletet.
A Classical and Quantum Gravity című tudományos folyóiratban megjelent publikációban Enrique Gaztañaga és munkatársai arról írnak, hogy az általános relativitáselmélet megakadályozza, hogy az anyag áthaladjon egy ilyen hídon, mert gyorsabban omlana össze, mint ahogy a fény áthaladhatna rajta. Márpedig a fénynél semmi sem haladhat gyorsabban.
Gaztañaga és csapata modern kvantumértelmezéssel gondolta újra az 1935-ös egyenleteket. Munkájuk során arra jutottak, hogy a híd nem két távoli pont közötti átjáró, hanem a téridő két szimmetrikus változata közötti kapcsolatot formál meg. Ebben a modellben az egyik változatban az idő előre halad, míg a tükörmodellben visszafelé folyik. Az elméletet hívhatnák a kutatók Tenetnek is.
https://www.youtube.com/watch?v=L3pk_TBkihU
Ez a „tükör” elmélet a fekete lyuk információs paradoxonját kezeli, amely a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet közötti ellentmondás – írja az Interesting Engineering. Míg a kvantummechanika azt állítja, hogy az információ nem semmisülhet meg, az általános relativitáselmélet azt sugallja, hogy a fekete lyukba hulló információ véglegesen elveszik. Az új elmélet szerint az információ a híd időben megfordított szakaszába kerül át, és úgy maradhat meg.
A kutatók a munkájukat a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásból származó adatokra alapozzák. Ez a korai univerzumból visszamaradt sugárzás. Körülbelül 20 éve a kozmológusok kis aszimmetriát figyeltek meg ebben a sugárzásban.
A standard kozmológia modelljei ezt az aszimmetriát nagyon alacsony valószínűségű statisztikai anomáliaként értelmezik. Gaztañaga csapata azonban azt állítja, hogy ezek a mintázatok összhangban vannak egy olyan univerzummal, amely tükörkvantum-komponenseket tartalmaz.
https://hvg.hu/tudomany/20230105_feregjarat_fereglyuk_uzenet_elmeleti_fizika
A kutatók szerint az elmélet egészen az ősrobbanásig vezethető vissza. Úgy vélik, ez az esemény talán nem is az idő kezdete volt, csupán egy kvantum-visszapattanás lehetett. Ezen elmélet szerint az univerzum nem egy végtelen sűrűségű szingularitásból jött létre, hanem egy korábbi univerzum összeomlásából, ami a kritikus sűrűséget elérve ismét tágulni kezdett – ez pedig létrehozta a ma ismert világegyetemet.
Az elmélet egészen odáig megy, hogy a mostani univerzum valójában egy másik univerzumban keletkezett fekete lyuk belseje, így ezek alapján a világegyetemnek az ősrobbanás előtt is volt története.
Ez a kutatás nem helyettesíti Einstein vagy a kvantummechanika elméleteit. Ehelyett arra törekszik, hogy integrálja azokat egy egységes, következetes keretrendszerbe, amely mikroszkopikus szinten írja le a gravitációt. Emellett az is megérthető belőle, hogy az idő és a gravitáció a legalapvetőbb szinteken miként hatnak egymásra.
A kutatók úgy vélik, a jövőben a sötét anyag megfigyelése és tanulmányozása további bizonyítékokat szolgáltathat az elmélet helyességére.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
