A 2024-es adatok szerint globálisan mintegy 610 ezer ember veszítette életét maláriafertőzésben – a legnagyobb mértékben az afrikai gyerekeket veszélyezteti a betegség. A felmérések szerint évente mintegy 440 ezer csecsemő és kisgyerek halhat meg miatta, így nem csoda, hogy a tudósok folyamatosan dolgoznak azokon a gyógyszereken és védőoltásokon, amelyek segíthetnek megmenteni a fertőzöttek életét.
Ezen a téren történt egy komoly előrelépés a Nottinghami Egyetem tudósainak köszönhetően. A szakemberek most a betegséget okozó parazita egy olyan gyenge pontját találták meg, amelyet célozva hatékonyan lehet fellépni a kórokozó ellen.
A maláriát a protiszták okozzák, olyan egysejtű eukarióta élőlények, amelyeket nem sorolnak állatok, gombák vagy növények közé. Ezek a Plasmodium nemzetséghez tartoznak, amelyből eddig több mint 150 elnevezett fajt regisztráltak, és amelyek közül csak öt köthető a maláriához.
Ezek a paraziták gyorsan szaporodnak az emberben és az azt terjesztő maláriaszúnyogokban. Ennek a gyors folyamatnak a feltérképezése felbecsülhetetlen értékű lehet a gyilkos kór megfékezése szempontjából.
https://hvg.hu/tudomany/20250728_malaria-elleni-kuzdelem-szunyog-genszerkesztes-crispr
A maláriát okozó paraziták mitózisa (vagyis osztódása) alapvetően más, mint amit más élőlényeknél meg lehet figyelni. Az új vizsgálat az Aurora-related kináz 1 (ARK1) nevű fehérjére összpontosított, amely létfontosságú összetevője a Plasmodium-parazitákra jellemző szokatlan sejtosztódásnak és növekedésnek.
A Nature Communications című tudományos lapban megjelent publikációban a kutatók azt írják, az ARK1 segít irányítani az úgynevezett sejtosztódási orsók létrehozását, amelyek azért felelősek, hogy a genetikai anyag megfelelően váljon szét, amikor az osztódás során létrejön az új parazita.
A kutatók inaktiválták az ARK1-et, hogy megnézzék, ez pontosan milyen változást hozhat. A vizsgálat során azt találták, hogy az ARK1 lényegében a malária Achilles-sarka, nélküle ugyanis nem lehet létrehozni a sejtosztódási orsót, így a parazita replikációja is sikertelenné válik. A végeredmény: sikerült megakadályozni őket a betegség terjesztésében.
A kutatók úgy vélik az ARK1 fontos főszereplője lehet a jövőbeni maláriaellenes kutatásoknak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
