A Macintoshtól a MacBook Próig, az iPodtól az iPhone-ig, külső gyártók lapkáitól egy teljesen saját fejlesztésűig – 50 éves az Apple, és a cég rendkívül nagy utat tett meg ezen fél évszázad alatt. A manapság szinte felfoghatatlanul nagy értékű techcég története ugyanakkor bővelkedik hullámvölgyekben, a végeredmény viszont magáért beszél: gyakorlatilag mindenki tudja a világon, mi az az iPhone, iPad, vagy mondjuk MacBook.
A kezdetek
A cég története 1976 április 1. óta íródik – akkor alapította meg az Apple Computer Companyt Steve Jobs, Steve Wozniak és Ron Wayne – utóbbi azonban néhány nap után ki is szállt belőle. A vállalat a garázscégek iskolapéldája, mivel a Jobs-szülők cupertinói házának garázsába jegyezték be, itt zajlottak a munkálatok is.
Jobs és Wozniak célja világos volt: kisebbé és felhasználóbarátabbá tenni az ilyesmivel akkoriban nehezen vádolható asztali számítógépeket.
Az első, még 1976-ban kiadott, kezdetleges eszközük az Apple I volt, amely monitornak és billentyűzetnek is híján volt. Ezeket külön kellett beszerezni hozzá.
Apple I
Wikipédia / Közkincs
A második generáció, az Apple II már egy sokkal sokoldalúbb eszköz volt, és egy alaplap helyett inkább hasonlított egy tényleges számítógépre: volt teljes értékű háza, valamint billentyűzete is, igaz, monitort még mindig nem tartalmazott gyárilag.
A két Steve munkájának gyümölcse 1984-re érett be az Apple-nél: a cég ugyanis ekkor dobta piacra az első Macintosht. Ez volt az első otthoni felhasználásra szánt számítógép, amely grafikus felhasználói felülettel rendelkezett, egérrel lehetett irányítani, és előre volt rá telepítve szövegszerkesztő és rajzolóprogram is.
Apple Macintosh 1984-ből
Apple
A Macintosh megjelenését a világ egyik legismertebb, George Orwell 1984 című regényét idéző reklám is társult. (2025-ben sajnos a magyar politikában is felbukkant ennek az ikonikus reklámnak az önkényesen átdolgozott változata.)
https://www.youtube.com/watch?v=VtvjbmoDx-I
Közben a háttérben is zajlottak az események: Jobs már 1980. december 12-én tőzsdére vitte az Apple-t, és a vállalat elnöke 1983-ban a Pepsi-Colától átcsábított John Sculley lett. Bár üzletileg ez jó döntésnek bizonyult, és a Macintosh is rengeteg pénzt hozott, Jobs és Sculley kapcsolata messze nem volt felhőtlen. Ennek vége az lett, hogy az alapító Jobs 1985-ben távozott a cégtől.
Siker, küzdelem, és a nagy visszatérés
Steve Jobs távozása után az Apple helyzete vitás: sokan emlékeznek rá úgy, hogy a cég hanyatlott, de még ha nem is volt minden tökéletes, a következő éveknek is voltak pozitívumai.
A vállalat az 1987-ben piacra dobott Macintosh II szériával az üzleti világból érkező eladásokat is növelni tudta, és még ebben az évben befutott a Mac SE is, amely egy opcionális belső merevlemezt is tartalmazhatott – szükségtelenné téve a floppyk állandó cserélgetését.
És akkor az 1991-ben piacra dobott, korszakos sikernek számító laptopokról, a PowerBookokról még nem is esett szó. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy itt sem azonnali volt a siker: két évvel korábban már próbálkozott az Apple egy laptopszerű eszköz kiadásával, a Macintosh Portable neve mellé azonban nehéz lenne pozitívumokat írni.
A dolgok azonban a '90-es évek közepe felé elkezdtek rosszra fordulni, amihez több ok is vezetett. Az egyik a Microsoft Windows 95 megjelenése volt, amely gyakorlatilag egy az egyben lemásolta a Mac felhasználóbarát felületét. A másik talán az, hogy – jellegéből fakadóan – a Macek elég instabilak voltak szoftveresen, egyetlen hiba is súlyos összeomláshoz vezethetett.
Végül a cég maga is az összeomlás szélén táncolt, több elhibázott döntés miatt. Steve Jobs 1997-ben tért vissza a csőd szélén egyensúlyozó Apple fedélzetére, hogy kemény munkával újraépítse a céget. Ehhez még Bill Gatest is meggyőzte arról, hogy a Microsoft fektessen be az Apple-be – már a visszatérésének évében 5–7 százalék körüli tulajdoni hányaddal bírt a Microsoft az Apple-ben. (A részesedést 2003-ban adta el a redmondi cég.)
Egy iPod. Egy forradalmi mobil. Egy internetes eszköz.
Jobs 1998-ban bemutatta a Macintoshok új generációját, például az iMacet, ami egy monitorszer küllemű eszköz, magában foglalva a számítógépet magát is.
Apple iMac G3
Wikipédia / David Fuchs (CC BY-SA 4.0)
2001 elején piacra dobták az átdolgozott PowerBook-sorozatot is, immáron titán burkolattal. Ez volt a mai MacBookok közvetlen elődje. 2001-ben azonban nem ez, hanem az iPod szólt csak igazán nagyot: a novemberben bemutatott eszköz egy forradalmi zenelejátszó volt, mely gyakorlatilag azonnal óriási siker lett. Eleinte azonban komoly megkötés volt az, hogy a zenék beszerzéséhez, valamint iPodra másolásához Apple számítógép volt szükség – idővel ez szerencsére megváltozott.
Az Apple történetének legnagyobb dobása vitathatatlanul az iPhone volt. A cikkünk nyitóképén Tim Cook jelenlegi vezérigazgató mögött megidézett Steve Jobs – hosszas találgatás után – 2007-ben mutatta be az eszközt, a mára már ikonikussá lett prezentáció keretein belül.
https://www.youtube.com/watch?v=MnrJzXM7a6o
A kamerázásra, böngészésre, zenehallgatásra, kicsivel később alkalmazások áruházból történő telepítésére is képes iPhone alapjaiban rázta meg a piacot, bár a piacot akkoriban uraló gyártók – Nokia, Blackberry stb. – látványosan alulbecsülték az iPhone jelentette fenyegetést. Az idő nem őket igazolta, az iPhone manapság az Apple húzóterméke, és hiába van jelentős „ellentábora” is, azt talán senki nem vitatja, hogy mai napig piacformáló erővel bír.
Emlékezetes még abból az évtizedből a borítékból előhúzott, szupervékony MacBook Air bemutatója is – ez szintén mai napig meghatározó darabja az Apple palettájának. Igaz, elég nagy utat tett meg azóta.
https://www.youtube.com/watch?v=kvfrVrh76Mk
Steve Jobs utolsó igazán nagy bejelentése az iPad volt 2010 novemberében, új termékről már nem rántotta le a leplet az Apple legendás vezére.
Az alapító halála után
Steve Jobs hosszú betegség után, 2011. október 5-én halt meg. A vezérigazgatói stafétát – a cég igazgatóságának áldásával – már korábban, augusztusban átadta Tim Cooknak, aki mai napig betölti ezt a tisztséget.
Az új Apple-vezér első néhány éve felemás képet fest, noha az vitathatatlan, hogy az ő irányítása alatt nőtt óriásira a cég, melynek értéke jelen sorok írásakor 3,65 billió dollár.
Az első néhány évnek voltak egyértelműnek tűnő kudarcai: a professzionális felhasználásra szánt MacBook Prókat 2016-ban alapjaiban újratervezték, és csak kevesen fűznek szép emlékeket ezekhez az eszközökhöz. A vékonyított laptopok rendkívüli mértékben melegedtek, hiányoztak róluk olyan alapvető portok, mint az SD-kártya-olvasó, és az új generációs billentyűzetük is kudarcnak bizonyult.
https://hvg.hu/tudomany/20230117_apple_karterites_pillangobillentyuzet_miatt
Beletelt némi időbe, míg minden problémát orvosoltak, de végül kukázták a sorozatosan meghibásodó billentyűzettechnológiát, visszarakták a fontosabb portokat (HDMI, SD-olvasó) a Pro gépekbe, és meglépték a Mac-történelem legjelentősebb átállását. 2020-ban ugyanis bemutatták a saját, M-szériás lapkájukat, mely elképesztő teljesítményre képes minimális hőtermelés mellett, és ma már az ötödik generáció dolgozik belőle a legújabb Macekben és iPadekben.
A 2010-es évek sikerei közé sorolható az Apple Watch és az AirPods piacra dobása, sőt, a cég a havidíjas szolgáltatások terén is terjeszkedésbe kezdett: elrajtolt az Apple Music és az Apple TV, valamint az Arcade nevű játékos előfizetés is.
50 újabb év?
Nem túl gyakori, hogy egy technológiai vállalat több évtizeden át is életben marad, az pedig még ritkább, hogy ennyi idő után olyan sikeresnek mondhatja magát, mint az Apple. A siker kulcsa valószínűleg nem egy tényezőnek köszönhető, de nagy vonalakban sejthető.
Egyrészt, nagyon ügyesen mérik fel, hogy mire van szüksége a felhasználónak. Nem többet, nem kevesebbet – minden évben csak annyi újdonságot csöpögtetnek, ami már felkelti az ember érdeklődését, hogy megszülessen a váltás vágya. Ez, ha nem is évenként, de 2-3 évente már felerősödhet a felhasználókban. Persze, olykor felmerül, hogy egy funkciót miért nem egy évvel korábban adtak ki, de ez lehet tudatos döntés is.
Érdemes kiemelni a marketinget is. Az Apple nem zúdítja az emberekre a reklámokat dömpingszerűen, inkább jól eltalált, jellemzően rövid hirdetésekkel keltik fel a figyelmet, egyfajta exkluzivitást sugallva.
https://www.youtube.com/watch?v=GriXfu4tL30
Sőt, ott van még a sokat emlegetett ökoszisztéma is. Mivel az Apple maga fejleszti a hardvert és a szoftvert is valamennyi eszközéhez, azok amellett, hogy manapság nagyon stabilak, rendkívül hatékonyan tudnak együttműködni is egymással. Ugyanaz a jegyzetelős program, galéria, AirDrop a fájlok átdobásához stb – az egész rendkívül simán működik, ráadásul az elmúlt években egyre közelebb is kerülnek egymáshoz az egyes operációs rendszerek.
És még valami: egy ideje már nemcsak a prémium szegmensben vannak jelen, hanem kiadnak pénztárcabarátabb termékeket is, szintén kiváló minőségben. Az első fecske az iPhone SE volt a 2010-es évek közepén, mely korszerű hardvert kínált szerényebb köntösben. Ezt a szellemiséget idézi manapság az iPhone 17e is, de a névváltást leszámítva ugyanaz a lényeg.
Más termékeknél is vannak már olcsóbb lehetőségek: a belépőszintű iPad, a Watch SE és a legújabb termék, a MacBook Neo szintén kifejezetten baráti árcímkét kapott.
https://hvg.hu/tudomany/20260323_apple-macbook-neo-olcso-laptop-teszt-velemeny-ebx
Az Apple kiállta az idők próbáját, és ha nem lőnek nagyon mellé – vagy bízzák el magukat egy új technológia megjelenésekor –, akkor jó eséllyel újabb 50 év múlva is meghatározó szereplői lehetnek a technológiai piacnak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
