A koreai konyha kedvelt étele a leggyakrabban kínai kelből (napa káposztából) készülő, retekkel, újhagymával, fokhagymával, gyömbérrel és chilipehyhekkel ízesített, erjesztett étel, a kimchi (avagy kimcshi). Kellemesen pikáns ízén túl külön előnye, hogy tele van probiotikumokkal, amelyek segítik az emésztést és erősítik az immunrendszert. Nemrégiben viszont valami mást is kiderítettek róla: a kimchiben található egyik speciális baktériumtörzs képes megkötni és elősegíteni a nanoműanyagok kiürülését a szervezetből.
A nanoműanyagok ultrafinom, 1 mikrométernél kisebb műanyagrészecskék, amelyek a nagyobb műanyagok lebomlása során keletkeznek. Ezek a részecskék élelmiszerrel és ivóvízzel juthatnak be az emberi szervezetbe. Rendkívül kis méretük miatt átjuthatnak a bélgáton, és felhalmozódhatnak az olyan szervekben, mint a vesék és az agy.
A Kimchi Világintézet kutatói nemrégiben azt vizsgálták, hogy mennyire képes kötődni a polisztirol nanoműanyaghoz egy kimchiből származó tejsavbaktérium, a Leuconostoc mesenteroides CBA3656. Azt találták, hogy a baktériumtörzs valóban képes megkötni a nanoműanyagokat az emberi bélrendszerhez hasonló környezetben. Mindezt a csíramentes egereken végzett kísérletek is megerősítették. A probiotikumokat nem kapó egerekhez képest a CBA3656 törzset kapó hím és nőstény rágcsálók székletében több mint kétszer annyi nanoműanyagot mutattak ki. Ez arra utal, hogy a baktériumtörzs megköti a műanyagrészecskéket, így azok kevésbé szívódnak fel, és kiürülnek a szervezetből.
https://hvg.hu/tudomany/20251224_kimchi-fogyasztasa-immunrendszer-erositese-kutatas
Az eredmények valóban ígéretesek, azonban mielőtt valaki falni kezdené a kimchit, érdemes felhívni a figyelmet a kutatás néhány korlátjára is. Mindenekelőtt arra, hogy a hatás nem annyira a kimchihez, mint inkább egy konkrét baktériumtörzshöz tartozik. Nem minden kimchi tartalmazza ezt a törzset, de még ha tartalmazza is, nem ismert, hogy milyen mennyiségre lenne szükség a tisztító hatáshoz. Egyelőre még csak egérkísérleteket végeztek, így nem tudni, az emberi szervezet hogyan reagálna. Ráadásul a megkötő hatás csak a bélben lévő nanoműanyagokra korlátozódik.
A Bioresource Technology tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban maguk a kutatók is elismerik, hogy további vizsgálatokra lesz még szükség, akár nagyobb léptékekben. Mindez persze semmit sem von le abból, hogy ezek az eredmények új betekintést nyújtanak olyan lehetséges biológiai mechanizmusokba, amelyek segíthetnek csökkenteni a nanoműanyagok felhalmozódását a gyomor-bél traktusban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
