Zöld utat kapott egy 1851 milliárdos adatközpont építése, elzavarták a városvezetést a helyiek
Az amerikai Festus városában alig 14 ezer ember lakik, a város határába azonban egy 136 hektáros adatközpontot építene egy ismeretlen beruházó.
Az amerikai Panthalassa 2027-ben telepítené az első olyan adatközpontokat a Csendes-óceánra, amelyek már kereskedelmi léptékben szolgálnák ki a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeket.
Peter Thiel, a PayPal korábbi vezérigazgatója, az amerikai adatelemző és védelmi cég, a Palantir társalapítója is beállt a startup mögé, amely az óceánokra telepítene a mesterséges intelligenciát futtató adatközpontokat. A Panthalassa nevű vállalat a hullámzás energiájával működtetné az egységeit, az ötlet pedig annyira megtetszett Thielnek, hogy rögtön meg is tolta azt 140 millió dollárral, vagyis nagyjából 42,3 milliárd forinttal.
A Panthalassa nemrég készítette el az Ocean-3 nevű platform prototípusát. Az egység egy autonóm platform, amely az óceán hullámzásából termelt villamos energiát használja fel a működéséhez, és amely az AI-hoz tartozó következtetési számításokat kiszolgáló adatközpontot foglalja majd magában – írja a Tom's Hardware.
Garth Sheldon-Coulson, a Panthalassa társalapítója és vezérigazgatója szerint a hullámenergia kiaknázásában óriási potenciál van, ugyanis hatalmas mennyiségű elektromos áramot lehetne vele termelni. Az Ocean-3-at távol telepítik a partokról egy olyan területre, amely a természeti erőforrást tiszta energiává alakítja.
Az amerikai Festus városában alig 14 ezer ember lakik, a város határába azonban egy 136 hektáros adatközpontot építene egy ismeretlen beruházó.
Az egész egység úgy néz ki, mint egy hatalmas nyalóka. A felszínről csak a gömb felső része látszik, amely úszik a víz felszínén, miközben a víz alatt egy hosszú, függőleges cső található. Ahogy a hullámok elhaladnak az Ocean-3 körül, a platform fel-le mozog. A szerkezet és a vízoszlop közötti relatív mozgás rezgéseket indukál a csőben, hatékonyan engedve át a tengervizet a rendszeren keresztül.
Ez az oszcillációs mozgás egy nagynyomású rendszeren keresztül jut a gömb belsejébe, ahol turbinákon keresztül halad tovább. Ezek generálják az elektromos áramot, miközben a vizet visszaengedik a csőbe, hogy aztán újrainduljon a folyamat.
Mivel az óceán hullámzása soha nem áll meg, a rendszer képes a nap 24 órájában termelni az áramot, miközben a környezet folyamatosan hűti az adatközpontot. Ezzel két mérnöki kihívást is egyszerre lehet megoldani.
A Panthalassa a Csendes-óceán északi részére telepítené az első kísérleti adatközpontokat, hogy aztán 2027-ben megindulhasson a kereskedelmi léptékű telepítés is.
Nem a Panthalassa az egyetlen, amely igyekszik új forrást találni az adazköpontok energiaellátására. A Google és a Microsoft például atomerőműben gondolkodik, a Meta pedig a világűrből sugározná le ehhez az áramot a Földre.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.