A világ számos mérnökcsapata dolgozik azon, hogy megvalósítható legyen az űrben termelt energia felhasználása a Földön. Ez egy olyan rendszert jelent, ami napelemek segítségével az űrben állít elő energiát, majd azt valamilyen módon a Földre sugározza, ahol elektromos áramként lehet felhasználni.
Ilyen technológián dolgozik az Egyesült Államok, Japán, az Európai Unió és Kína is, igaz, utóbbi fegyverként is használható lenne. A vonatra most a Meta is felugrott, és a jövőben kihasználná a megoldás előnyeit.
A vállalat a közlése szerint megkezdte azoknak a terveknek a kidolgozását, amelyek lehetővé tennék, hogy a mesterséges intelligenciát működtető adatközpontok számára az űrben megtermelt napenergia biztosítsa az energiaellátást. A cég azt tervezi, hogy napelemes műholdak segítségével gyűjtené össze a napfényt mintegy 35 400 km-es magasságban, amit aztán a földi kollektorokhoz sugároznának le.
A vállalat ennek érdekében startégiai szerződést kötött az Overview Energy nevű űrnapelemes startup-céggel, és nagyjából 1 GW kapacitást foglalt le. Emellett a Noon Energy energiatároló céggel is megegyezett, abban a szerződésben 1 GW / 100 GWh szerepel.
A Meta lépése ismét rávilágít arra, milyen óriási energiaigénye van a mesterséges intelligencia működésének. Az elmúlt években a nagy technológiai cégek – köztük a Meta is – sorra jelentették be, hogy saját atomerőművet üzemeltetnének az energiaéhség kielégítésére. Egy hamarosan megépülő új adatközpont pedig saját gázerőművet is építene. Ez az egység kétszer annyi energiát fogyaszt majd el, mint teljes Utah állam.
https://hvg.hu/tudomany/20260414_adatkozpont-epitese-egyesult-allamok-mesterseges-intelligencia
Az űrben megtermelt napenergia használata kifejezetten hasznosnak tűnhet, ugyanis a földi megoldáshoz képest a műholdat – megfelelő pozíciót felvéve – a nap 24 órájában éri a fény, így folyamatos lehet a termelés. A szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy a Föld körüli terület már így is tele van űrszeméttel, az újabb projektek indítása pedig tovább rontana a helyzeten.
A mostani megoldás technológiai demonstrálására 2028-ban kerülhet sor, 2030-ban pedig a kereskedelmi termelés is megindulhat – írja a Tom's Hardware.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
