Rekordot jelentő aranykoncentrációt találtak Japán kutatók a távol-keleti ország délkeleti partjainál, egy víz alatti kráterben. A szakemberek szerint a hidrotermális források és más képződmények folyamatosan ontják magukból az aranyat. Azonban még mielőtt bárki odamenne, nem árt tisztázni: ezek nagyon apró aranyrészecskék, és jelentős azon részecskék mennyisége is, amit mikroszkóppal is alig látni.
A Science Alert beszámolója szerint felfedezés – amelyet a Scientific Reports című tudományos lapban publikáltak – néhány hónappal azután történt, hogy egy nemzetközi tudóscsoport figyelmeztetett: az aktív hidrotermális kürtőket meg kell védeni attól, hogy a kereskedelmi bányászat rátelepüljön.
A Higashi-Aogashima kürtőket még 2015-ben fedezték fel a Japánhoz tartozó gazdasági övezetben, és a mai napig kérdés, hogy ezekben mennyi élőlény él. Emellett azt sem lehetett tudni, hogy mennyi arany lehet a területen.
A Tokiói Egyetem kutatói a területről származó kőzeteket elemezték. Kiderült: a csekély mennyiségű aranyra is rendkívül érzékeny másodlagos ion tömegspektrometria (SIMS) rendkívül magas koncentrációt mutatott. Ezek a láthatatlan nanorészecskék a piritben rejlenek – egy olyan szulfidásványban, amely a tengerfenékről feltörő forró, fémekben gazdag folyadékokból keletkezhet.
https://hvg.hu/tudomany/20260604_asvanylelohelyek-kutatasa-mesterseges-intelligenciaval
A pirit a vas és a kén keveréke, kinézete miatt pedig a „bolond aranyának” is nevezik. Csakhogy ebben az esetben a bolondok aranya valódi aranyat is tartalmaz.
Kiderült, hogy az arany nanorészecskék formájában csapdába eshet a piritben, vagy egyedi atomokként is jelen lehet, amelyek beágyazódnak az ásvány kémiai összetételébe.
Az említett kürtőknél mind a két variáció előfordul.
Mivel a helyszín meglehetősen sekély, ezért a kitermelési potenciálja kifejezetten nagy. A lap megjegyezte: jelenleg sehol nincs működő kereskedelmi aranybánya a tengerfenéken. Korábban Pápua Új-Guinea partjainál tettek kísérletet a bányászatra, ám az kudarcot vallott, miután a kivitelező pénzügyi nehézségekkel és környezetvédelmi tiltakozásokkal szembesült.
A jelentések szerint a szigetország 85 millió dollárt, vagyis nagyjából 26,5 milliárd forintot veszített az üzleten.
Jelenleg egy 2030-ig tartó moratórium van érvényben a mélytengeri bányászattal kapcsolatban, amit számos csendes-óceáni ország támogat. A nagy kérdés csak az, hogy mi lesz utána, és ki lesz az első, aki többé nem tartja be a tilalmat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
(Nyitóképünk illusztráció.)
