Mesterséges intelligencia segíti a mesterséges intelligenciát – mondhatnánk az Earth AI nevű ásványkutató vállalat projektjére. Szakemberei ugyanis AI-t vetnek be a kritikus ásványok felkutatására. Ilyenekre pedig egyre nagyobb szükség van, például a fejlett chipekkel zsúfolt AI-alapú adatközpontokban, az elektromos járművek akkumulátoraiban, a hálózati méretű tárolórendszerekben stb. De nevesítsük is ezeket az anyagokat: lítium, réz, nikkel, kobalt, palládium, grafit és ritkaföldfémek.
A kritikus ásványok globális kereskedelme mintegy 2,5 billió dollár volt 2023-banm azonban a fogyasztói elektronika, a telekommunikáció és a katonai technológia által generált egyre nagyobb kereslet miatt 2030-ra várhatóan megháromszorozódik és 2040-re megnégyszereződik – idéz a New Atlas egy ENSZ-adatot. Miközben viszont folyamatosan emelkedik a kereslet ezen ásványok iránt, a könnyen megtalálható lelőhelyeket már nagyrészt feltárták, és egyre ritkább, hogy újakat találjanak, annak ellenére, hogy a kutatási kiadások megugrottak.
Ezért is gondolták úgy az Earth AI szakemberei, hogy bevetik a mesterséges intelligenciát. Ahelyett, hogy kizárólag a hagyományos kutatási módszerekre és a geológiai intuícióra támaszkodtak volna, óriási geológiai adatkészleteken képezték ki mesterséges intelligencia modelljeiket. Több évtizednyi geológiai adatot, műholdfelvételeket és korábbi bányászati információkat tápláltak e modellekbe, amelyek ezek alapján megjósolják, hogy hol rejtőzhetnek értékes ásványok, akár olyan területeken is, amelyeket az emberi szakértők korábban érdektelennek tartottak.
Az Earth AI modelljei nem egyetlen tökéletes találatot keresnek, hanem óriási földrajzi területeket szűrnek át hihetetlen sebességgel, hogy azonosítsák azokat a pontokat, ahol érdemes lehet fúrni. A helyszín ellenőrzéséhez a cég saját fejlesztésű, viszonylag minimális, mobil, alacsony zavarású fúrási technológiát használ, a sikeres projektek jogait pedig bányászati vállalatoknak adják el.
Az Earth AI azt állítja, hogy már több korábban ismeretlen lelőhelyet azonosítottak Ausztrália-szerte, beleértve a réz-, kobalt- és aranyérceket tartalmazó helyeket. A felfedezési arány kiemelkedő, 75 százalékos, szemben az iparági átlag 1 százalékával. A felfedezések között szerepel egy hatalmas földalatti nikkel- és palládium-lelőhely Ausztrália keleti partján, valamint egy indiumlelőhely – az indium egy ritkaföldfém, amely kritikus fontosságú a mesterséges intelligencia félvezetői számára.
A mesterséges intelligencia tehát, amely elképesztő nyersanyagigényt generál, most saját maga próbálja felkutatni a működéséhez szükséges ásványokat. És ez igencsak fontos, mivel manapság az AI-alapú ásványkutatás geopolitikai kérdéssé is válik.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
