A légszennyezés káros hatása közismert: különösen a légzőrendszerre van rossz hatással, de szív- és érrendszeri problémákat is okozhat, sőt, a mentális egészségre is hatással lehet. Az azonban már kevésbé ismert, hogy a szennyező anyagok a tüdőbe bekerülve nem maradnak a szervben, ami szintén komoly egészségügyi kockázatot jelent.
A tüdőből a véráramba kerülve az apró szennyeződések gyulladást és oxidatív stresszt válthatnak ki, tulajdonképpen az egész szervezetben, és ezen a módon az agyba is el tudnak jutni.
Az állatokon és embereken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a PM2,5 részecskék – amelyek 2,5 mikrométernél kisebb átmérővel rendelkeznek – számos, az agyat érintő betegséghez járulnak hozzá, a demenciától a depresszión és szorongáson át az Alzheimer-kórig, de serkentheti a daganatképződést, valamint stroke is kialakulhat miatta.
A Cambridge-i Egyetem kutatói most egy újabb tétellel bővítik ezt a nem túl szívderítő listát. A szakemberek több évtizednyi kutatási eredményt átvizsgálva arra jutottak, hogy a szennyezett levegő tartós belélegzése növelheti a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Az eredményt az Environment International című tudományos lapban tették közzé.
Mint a Science Alert írja, a mostani a legnagyobb szabású áttekintés, amely azt vizsgálja, hogy a kültéri légszennyezésnek való hosszú távú kitettség összefüggésben áll-e számos súlyos neurodegeneratív betegség kialakulásával.
A legegyértelműbben a Parkinson-kórral kapcsolatos összefüggést lehetett kimutatni, erre 26 tanulmány eredménye mutatott rá.
https://hvg.hu/tudomany/20260711_legszennyezes-hatasai-ferfi-termekenyseg-spermiumok-genek-dns-vizsgalat
A kutatók azt találták, hogy a PM2,5 hosszú távú expozíciójának minden 5 mikrogramm/köbméteres növekedése körülbelül 10 százalékkal növelte a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Hogy ez mekkora légszennyezettséget jelent, azt jól mutatja az a London belvárosában végzett 2023-as mérés, amely megállapította, hogy az út szélénél 10 mikrogramm/köbméter a levegő PM2,5 koncentrációja.
A PM10 esetében 15 mikrogramm/köbméterenként emelkedett 18 százalékkal ugyanezen betegség kialakulásának esélye. A PM10 közé tartozik a pollen, a mezőgazdaság által felvert por, a korom, a dízelüzemű járművek kipufogógáza, vagy épp a penész spórái.
Fontos, hogy ez még nem jelent azt, hogy aki szennyezett levegőt szív, az biztosan Parkinson-kóros lesz, csupán azt, hogy növekszik nála a betegség kialakulásának kockázata. Ezt számos más tényező – étrend, genetika, életmód – is befolyásolhatja.
A kutatók szerint hasznos lenne mielőbb alaposabb vizsgálatot végezni a témában, a légszennyezettség ugyanis az a kockázati tényező, amin lehetne változtatni, míg a genetikán nem. És mivel évente milliók vannak kitéve rossz minőségű levegőnek, a közegészségügyi kockázat is igen nagy, nem beszélve az ellátórendszert terhelő költségekről.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
