6 éve már, hogy a NASA OSIRIS-REx űrszondája leszállt a Bennu aszteroida felszínére, és mintákat vett a rejtélyes kisbolygóról.
A kőzetdarabokat szállító kapszula 2023-ban tért vissza a Földre, majd jött egy bökkenő: nem sikerült kinyitni. Több hónapnyi próbálkozás után végül sikerrel jártak a szakemberek, és a minták elemzése során egy ősi óceánvilág nyomaira bukkantak a kutatók.Vannak még azonban nyitott kérdések – például az, hogy honnan származik az aszteroida.
Egy friss, az ETH Zurich által jegyzett kutatás most a Bennu történetét a külső és a belső Naprendszer határát súroló régióig vezeti vissza, bepillantást engedve abba a kaotikus környezetbe, amelyben a bolygók évmilliárdokkal ezelőtt kialakultak.
A Bennu korai Naprendszeren átvezető útjának rekonstruálása révén a szakemberek elkezdhetik összerakni a kirakós darabjait azzal kapcsolatban, hogy a Földhöz hasonló bolygók kialakulásakor hogyan keveredtek és mozogtak a különböző régiókból származó anyagok – fejti ki a Gizmodo.
„A Bennu szolgálhat a legjobb betekintéssel abba az eredeti kémiai elemekből álló elegybe, amelyből végül a Földszerű bolygók is kialakultak” – emeli ki Maria Schönbächler, az ETH Zurich izotópgeokémia-professzora, a Science Advances című tudományos folyóiratban közzétett publikáció vezető szerzője.
https://hvg.hu/tudomany/20240320_bennu-aszteroida-vizsgalat-elemzes-minta-nasa-elet-epitokovei-elet-keletkezese-asvanyi-anyagok-szerves-anyag-viz
A szakemberek úgy vélik, a Bennu körülbelül 700 millió – 2 milliárd évvel ezelőtt válhatott le egy jóval nagyobb, szénben gazdag aszteroidáról, és azóta közelebb sodródhatott a Földhöz.
A NASA űrszondája által gyűjtött 120 grammnyi mintából fél grammot az ETH Zurich kutatói kaptak meg elemzésre. Több éven át tartó vizsgálat után a szakemberek sikeresen azonosították a Bennu „születési helyét”.
A Bennu ásványaiban lévő „kémiai ujjlenyomat” alapján a kutatók úgy vélik, az aszteroida a Naprendszer vízjég-határvonalának közelében keletkezhetett.
Ez a határpont a Naprendszer bolygóképző korongján belül azt jelöli, ahol a hőmérséklet túl alacsony volt a vízgőz kialakulásához, így az szilárd jégdarabokká fagyott. A vonalon belül azonban a hőmérséklet már túl magas ahhoz, hogy a víz kondenzálódjon, így itt alakultak ki a legkisebb földszerű bolygók, mint a Merkúr, a Vénusz vagy a Mars.
A friss publikáció megállapításai szerint a Bennu egy speciális zónában keletkezhetett, ahová mindkét zónából áramlott be anyag. Így, emeli ki Schönbächler, „a Bennu egy hibrid”.
Az eddigi tudományos vélekedés szerint a Bennuhoz hasonló aszteroidák a Naprendszer külső régióiban jöttek létre, vagy ott, ahol az üstökösök is kialakultak. Az új tanulmány ugyanakkor cáfolja ezt az elképzelést, és arra utal, hogy az aszteroida a Naprendszer kialakulásának korai szakaszában keletkezett.
Nagy szerepe lehetett a Bennu kialakulásában a Jupiternek is, egyfajta hídpillérként, amely visszatartotta a nagyobb, durvább porcsomókat, míg a finomabb porszemcsék képesek voltak áramlani körülötte.
Egy újabb rejtély tehát megoldódni látszik a Bennu körül, a 120 grammnyi minta azonban a jövőben még számos fontos, érdekes felfedezéshez vezethet az aszteroida történetével kapcsolatban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
