Beütött az energiakrízis, olyan megoldás született, ami Magyarországon is működne
Összefogott a Tesla és a Surun, amelynek eredményeként 580 megawattnyi villamos energia került a hálózatba.
Bár az elektromos autók elterjedésének köszönhetően jelentősen csökken az utakon a károsanyag-kibocsátás, pezsgőt bontani a karbonlábnyom kicsinyítése fölött még meglehetősen korai. A járművekhez szükséges akkumulátorok előállítása ugyanis renteget energiát igényel – elég csak a lítium bányászatához használt víz mennyiségére gondolni –, ami erősen mérsékli az e-autók környezetbarát jellegét.
Szerencsére van jó hír is: az ausztrál Melbourne-i Egyetem kutatói szerint a lítium-ion akkumulátorok ellátási láncának károsanyag-kibocsátása nagyjából 34 százalékkal csökkenthető 2050-re.
A kutatók megállapították, hogy bár az akkumulátorgyártás dekarbonizációja továbbra is elengedhetetlen, a keresletoldali intézkedések – beleértve az akkumulátorok élettartamának meghosszabbítását, az e-autók akkumulátornövekedésének korlátozását, vagy épp a használt egységek újrafelhasználását – még nagyobb kibocsátáscsökkentést eredményezhetnek, mint önmagában a gyártás fejlesztése.
Az erről szóló publikáció a Cell című tudományos lapban jelent meg.
A kutatók azt is megjegyezték, hogy az akkumulátorok iránti kereslet a következő évtizedekben csak növekedni fog, tekintve, hogy az e-autók egyre növekvő száma mellett a megújuló energia előállításánál is egyre több energiatárolóra van szükség.
Hogy kiderüljön, milyen hatása lehet a jövőben a gyártás növekedésének, a kutatók modellezték az üvegházhatású gázok kibocsátását az akkumulátorok teljes életciklusa során – a nyersanyag-kitermeléstől az újrahasznosításig – mind az e-autók, mind az energiatároló rendszerek esetében. A modellezés végdátuma 2050 volt.
Az elemzés során figyelembe vették a villamosenergia-termelés és az akkumulátorkereslet regionális különbségeit is.
A vizsgálat arra jutott, hogy a kínálati oldalon egyetlen akkumulátor karbonlábnyoma körülbelül 34 százalékkal csökkenthető 2050-re. A változást a tisztább gyártásra való áttérés, a termelés hatékonyabbá tétele, az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású akkumulátorkémia és a fokozott újrahasznosítás eredményezheti.
100 km percenként: szupergyorsan tölthető az új akkumulátor, forradalom jöhet az elektromos autózásban
A kínai Sunwoda olyan akkumulátortechnológiát mutatott be, ami nemcsak az ultragyors töltést teszi lehetővé, de a rendszer hatékonyságát az extrém hőingadozás sem befolyásolja.
A kutatók azt is megállapították, hogy ha az elektromos autók akkumulátorának élettartamát sikerülne megfelelő szinten tartani, az 29 százalékkal csökkenthetné az akkuk iránti keresletet, míg az egységek növekedésének korlátozása a kereslet 23 százalékos csökkenését eredményezné.
Ha tovább bővül a telekocsik használata, az 10 százalékkal kevesebb akkumulátor előállítását eredményezné, a leselejtezett egységek helyi energiatárolásra való használata pedig 8 százalékkal mérsékelné a gyártást.
Mindezek együttesen 6–7,2 milliárd tonnával kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményeznének 2050-ig.
Ha mindehhez hozzáveszik az újrahasznosításban rejlő potenciált, a karbonlábnyom tovább zsugorítható.
A Sanfordi Egyetem kutatói még 2025-ben írtak arról, hogy az akkumulátoranyagok gyártási hulladékból és leselejtezett akkumulátorokból történő kinyerése a hagyományos bányászat és finomítás üvegházhatású gázkibocsátásának kevesebb mint felét eredményezi, míg az újrahasznosítás az új fémek előállításához szükséges víz és energia körülbelül egynegyedét igényli.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Nyitókép: AFP / Biosphoto / Nicolas-Alain Petit
