Ajándéklink létrehozása

Négy magyar kutató is szerepel a legidézettebb tudósok 2026-os listáján

Orvostudományokban jutottak az élvonalba. Hárman a Semmelweis Egyetem kutatói, a negyedik a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Intézet agykutatója.

  • HVG

Négy magyar tudós is szerepel a világ legtöbbet idézett kutatóinak 2026-os listáján – számolt be róla csütörtöki közleményében a Semmelweis Egyetem, amely három kutatót is sajátjai között tudhat a most élen jegyzettek közül.

A Web of Science adatain alapuló, Highly Cited Researchers elnevezésű listára idén 6802, a saját területén az elmúlt 11 évben kivételes széles körű hatást gyakorló kutató került fel, összesen 21, természet-, illetve társadalomtudományi területről. A listára olyanok kerülhetnek fel, akiknek több olyan publikációjuk is van, amely az adott szakterületen idézettség szempontjából a felső egy százalékba sorolható, vagyis az adott munkájukat kivételesen sok pályatársuk használta fel saját tevékenységéhez.

A listán a legtöbb elismerést az Egyesült Államokban dolgozó kutatók kapták, a második helyen pedig Kína áll, de az első 10 ország között szerepel az Egyesült Királyság, Németország, Ausztrália, Kanada, Hollandia, Svájc, Hong Kong és Franciaország. A közép- és kelet-európai régióban legtöbb, hat tudós Csehországból került fel a listára, majd Magyarország mellett Lengyelország és Észtország is négy-négy kiválóságot tudhat magáénak.

A listán nem első alkalommal szerepel

  • Ferdinandy Péter, a Semmelweis Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének igazgatója, egyetemi tanár, tudományos és innovációs rektorhelyettes, aki kutatócsoportjával elsősorban a szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségekkel foglalkozik. Számos úttörő kutatási eredménnyel hívták fel a figyelmet arra, hogy a társbetegségek figyelembevétele kulcsfontosságú a szívinfarktus és a szívelégtelenség kezelésére szolgáló gyógyszerek fejlesztésében. Ezen felül fő kutatási területe az úgynevezett nem kódoló mikroRNS-ek fejlesztése, ami egy újszerű koncepción alapul: több gyógyszercélpont egyidejű megcélzásával igyekeznek módosítani a betegségek által érintett molekuláris hálózatot.
  • Győrffy Balázs, szintén a Semmelweis Bioinformatika Tanszékének vezetője és egyetemi tanára, aki elsősorban az onkológia és a bioinformatika kapcsolatát kutatja. A daganatok genetikai és molekuláris jellemzőit vizsgálja nagy mennyiségű genomikai és egyéb molekuláris adat bioinformatikai elemzésével. Az onkológiai területtel kapcsolatban álló egyik kutatása a „rák jellemzői” elmélet köré épül, amely a különböző daganattípusok közös biológiai és metabolikus alapelveit tárja fel.

Valamint újonnan felkerült a listára

  • Buzás Edit, ugyancsak a Semmelweis Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója, egyetemi tanár. Az ő kutatásainak fókuszában a sejtek által kibocsátott, membránnal határolt extracelluláris vezikulák állnak, amelyeknek fontos közvetítői szerepük van a sejtek közötti kommunikációban. Munkatársaival elsőként szolgáltatott közvetlen kísérleti bizonyítékot arra, hogy az extracelluláris vezikulák felszínén a vérplazmában spontán alakul ki fehérjekorona. Jelentős eredményként rámutatott, hogy az extracelluláris vezikulák kitüntetett szerepet játszanak mind a veleszületett, mind a szerzett immunitás valamennyi ismert folyamatában.
  • Dénes Ádám a HUN-REN agykutatója. Ő, mint arra a Telex emlékeztetett, csapatával korábban elsőként tárta fel a mikroglia sejtek szerepét az agyi keringés és a neurovaszkuláris csatolás szabályozásában. A felfedezés meghatározó jelentőségű az idegrendszeri betegségek – mint például a stroke, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, az epilepszia és a demencia – hátterében gyakran meghúzódó agyi keringési zavarok megértése szempontjából.
Hozzászólások