Japán a munkamániások országa, ahol olyan magas a túlhajszoltság miatti halálozási arány, hogy új szó – karosi – is született a kimerülés okozta elhalálozására. Az utolsó pénzügyi évben 1456 ember halt bele a túlmunkába.
Az egészségügy, a szociális ágazat, a szállítás és az építőipar szedi a legtöbb áldozatot, ezen területeken ugyanis állandó a munkaerőhiány, így a dolgozók túlterheltsége is általános jelenség.
Ráadásul egyes számítások szerint a tényleges áldozatok száma akár ennek tízszerese is lehet. Hiroshi Kawahito, a karosi áldozatainak ügyvédje szerint a túlterheltség mellett a legnagyobb baj az elismerés hiánya. Kawahito ugyanakkor a japán kormányt is felelőssé teszi, hogy bár kampányt indítottak a túlmunka ellen, a munkaidőt nem csökkentették és a túlmunkát nem kontrollálják. Miközben a versenyszférában elkezdtek foglalkozni a problémával, az állami területeken továbbra is óriási a túlórák száma, és azt a japán kormány is elismeri, hogy kimutatható, hogy a túlmunkába belehalt dolgozók döntő többsége a haláluk előtti hónapokban havi 80-100 órát dolgoztak pluszban.
A japán munkakultúrában igen ritka a pozitív visszajelzés, és az az alap elvárás, hogy mindenki 120 százalékon teljesít. A vállalati hierarchia nagyon szigorú és a fiataloknak például csak az idősebb kollégák távozása után illik elhagyni az irodát. Ráadásul az elismerés hiánya éppen azt a stresszfaktort generálja, amely azt mondogatja, hogy „nem vagy elég jó”, meg hogy „nem dolgozol eleget”. Márpedig ez a fajta stressz kiégési szindrómát eredményezhet, ami alapvetően fizikai-érzelmi-mentális kimerülést jelent. A kiégés egyik gyakori tünete a depresszió, ami pedig öngyilkossághoz vezethet. Márpedig a karosi áldozatainak majdnem 70 százaléka önmaga vetett véget az életének.
Tavaly decemberben a Watami étteremláncnak 130 millió jent kellett fizetnie egy korábbi alkalmazott családjának, a 26 éves lány nem bírta elviselni az állandó túlterhelést és megölte magát. Mori összesen két hónapot dolgozott a cégnél, gyakran kellett hosszú műszakot vállalnia, ilyenkor gyakran nem érte el az utolsó éjszakai vonatot, az első hajnali járattal tudott csak hazamenni, így csak néhány órát tudott pihenni, máris mehetett vissza a munkahelyére. 2011-ben 63 millió jen (151 millió forint) összegű kártérítés megfizetésére ítélte a bíróság a Mazda Motor Corp. autógyártó vállalatot egy öngyilkos dolgozó halála miatt. A 25 éves férfi öngyilkosságáért is a túlmunka miatti depresszió volt felelős.
A japán kormány most azt fontolgatja, hogy 45 órában korlátozza a havi túlmunkát és kötelezné a munkaadókat a szabadságok kiadására, miután kiderült, hogy 2013-ban a munkavállalók a törvény általa biztosított szabadságuk kevesebb mint felét tudták csak felhasználni.
