Az információ hatalom, mégsem használjuk
Az információtechnológia kifejezés az átlagembernek és vállalkozónak inkább tűnik tömegoszlatónak, valami nagyon unalmasnak, amit úgysem értünk, használni meg főleg nem tudunk. Pedig az ismeret és a jó használat élet-halál kérdése lehet egy vállalkozásnál.
„Az, hogy irdatlan mennyiségű adat elérhető, már nem jelent újdonságot, de hogy ezek felhasználása, és az ehhez szükséges információtechnológia kihasználása mit is jelent, az azért még az emberek többségének nem tökéletesen tiszta” – mondta a hvg.hu-nak Bodnár Viktória, az Ifua Horváth & Partners vezetési tanácsadó cég ügyvezetője. Hozzátette, az informatikáról a többség még most is úgy gondolkodik, mint ami maximum a költséghatékonyságot növelheti, holott ma már sokkal inkább bevételnövelésről, piacszerzésről van szó. Ehhez persze jól kellene használni az adatokat és az eszközöket is.
„Számomra az jelenttette a digitalizáció áttörését, amikor azt láttam, hogy a fiatalok egészen másképp informálódnak, kommunikálnak. Néhány évvel ezelőtt még volt jelentősége a könyveknek, és a személyes kommunikáció volt az elsődleges. Ma viszont az a természetes, hogy egymás mellett ülünk, szakmai kérdésekről beszélgetünk, és a másik nem csak hozzászól a vitához, hanem gyorsan küld egy grafikont, ami alátámasztja, vagy éppen cáfolja, amit mondtam” – magyarázza Bodnár, aki nem mellesleg a Corvinuson is tanít. Egy tanárnak ma már hozzá kell szoknia ahhoz, hogy ha mond valamit, azt azonnal ellenőrzik a fiatalok. „Éppen ezért a diákok már nem akarják megtanulni azt, ami az interneten fellelhető, sokkal inkább az összefüggésekre kíváncsiak. Mikor élt Mátyás király? Bármikor utána lehet nézni, de ha az uralkodásának hatásaira kíváncsi valaki, ahhoz már elemezni kell” – teszi hozzá Antal Katalin, a Microsoft pénzügyi igazgatója.
A két informatikai szakemberrel arról beszélgettünk, hogyan változott és változik jelenleg is a vállalatok és nem utolsó sorban a döntéshozók élete.
A digitális forradalom előtt egy cég életében szükséges döntéseknél szinte kizárólag belülről érkező információkat elemeztek. Ez döntően számviteli, mindenki által megbízhatónak tekintett adatokat jelentett. Ma már az elemzésre használt információk mind kívülről érkeznek: vásárlási szokások, hűségprogramok, közösségi médiaelemzés, versenytársak tevékenysége, munkahelyi elégedettség – vagyis ma már a működés minden területe mérhetővé, elemezhetővé vált.
A marketing és HR nem csak fejkörzés és varázslás
Korábban a marketing és a HR is kifejezetten „ködös” vidéknek számított – sőt, sok cégvezető szemében valami felesleges kötelezőt jelentett. Mára ezek a területek is pontosan mérhetővé váltak. A big data kínálta lehetőségek tökéletesen használhatóak a toborzáskor, kiválasztáskor, fejvadászoknál vagy a munkaerő megtartásában. Az online előretöréssel ma már elképzelhetetlen, hogy egy marketing büdzsé kialakításakor ne lenne elsődleges szempont a hatékonyság mérhetősége.
A kérdés az, hogy mindezt hogyan használjuk.
„A kis- és középvállalatok még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy mit is lehetne kezdeni a birtokukban lévő adatokkal” – állítja Bodnár. Hozzáteszi, ismerik és használják is az adatvagyon szót, de amikor megkérdezed tőlük, hogy itt van a vagyonod és mit is kezdesz vele, akkor már megjelennek a kérdőjelek. És ez azért fontos, mert nem az adat az érték, hanem a belőle kihozott információ vagy tartalom.
Userként már jók vagyunk
A rendszerváltás környékén alakult és mára komoly vállalatokká növekedett cégekre jellemző, hogy magukon viselik az alapító személyiségének főbb vonásait. Vagyis olyan úton jár cég, olyan technikákat, módszereket használ, amelyekben az alapító hisz. Ők azonban még a személyes kapcsolatokban hisznek, inkább telefonálnak egy adatért, minthogy az interneten megkeresse, és ez nem lustaság, hanem egyszerűen ezen embereknek a személyes, kimondott szó a hiteles. Persze ugyanezek az emberek nagyon nyitottak is, az autójukban, a kezükben, az otthonukban ott a tablet, az okostelefon, és általában remek felhasználók. De amikor arról van szó, hogy ezt rendszerszerűen kéne a teljes vállalatnál használni, megijednek, hogy az túl drága. Gyakori az az attitűd, hogy informatikai fejlesztés helyett jobban megéri inkább új terméket piacra dobni vagy új piacot szerezni. Az információtechnológiára úgy néznek, hogy annak a pozitív hatása maximum az lehet, hogy hatékonyabbá teszi a működést. „Ez már nem így van, hiszen a segítségével új piaci szegmenst lehet találni, jobban meglehet érteni az ügyfelet, monitorozható a versenytárs, nem csak költséget csökkentek, hanem egyenesen bevételt tudok növelni” – állítja a szakember.
Alapvető dolognak tűnik, de mégsem az, hogy látszunk-e a digitális világban. A magyar cégek egy jelentős része vagy láthatatlan ilyen szempontból mert nincs honlapja, vagy az annyira használhatatlan, hogy az inkább elijeszti a vevőt vagy az üzleti partnereket. Pedig már a partnerszerzés nem úgy működik, hogy az értékesítők körbeutazzák a földet, hanem az interneten keresnek rá, mert általában azonnali megoldás kell. „Valahogy még mindig el kell magyarázni, hogy ha nem látszol, nem is létezel” – mondja Bodnár.
Bizalom kérdése is
Szintén sok a kérdőjel a fejekben az adatbiztonság miatt. Feltehetően ez az egyik oka annak, hogy magyar cégek csak 8 százaléka használ felhőalapú megoldást, unióban ez 20 a legfejlettebb országokban 40 százalék körül van.
„Érdekes módon az a cégvezető, aki a személyes dokumentumait, családi fényképeit gondolkodás nélkül tárol felhőben, rögtön bizalmatlanná válik, ha a céges dolgairól van szó – mondja Antal Katalin. Valahogy még mindig jobban bíznak, ha az adatok egy kézzel fogható dobozban vannak. És persze az sem ritka, hogy ugyanaz a cégvezető, aki nem bízik a felhőben, a monitorára felragasztva tárolja a számítógépe jelszavát. Pedig feltehetően egy nagyvállalat által nyújtott felhőalkalmazás biztonságosabb, mint egy átlag középvállalat informatikai rendszere is.
„Azt is érdemes tudni, hogy a versenyelőny nem csak ott keletkezik, hogy a döntéshozatalban egyre több adatot tudok használni, hanem a fiatalok számára a munkahely választáskor, az egyik elsődleges szempont a rugalmasság, hogy bárhol, bárhonnan tudjon dolgozni – mondta a Microsoft szakembere. Vagyis ha fiatal, jó szakembereket akarunk megszerezni, akkor ezt a lehetőséget biztosítani kell.
