Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egyszerre ejtette át a bírói kart, a devizaadósokat és a szavazókat, akik – semmi kétség – majd elérzékenyülnek a társadalmi igazságosság és a könyörületesség miatt a globális finánctőkével csatába szálló nemzeti kormány nagylelkűségétől és vitézségétől. S mindez egyetlen fillérbe se kerül!

A nemzeti konzervatív kormány avval, hogy ún. jogegységi döntés meghozatalába szekírozta bele a Kúriát, három – griffmadár nagyságú – legyet ütött egy csapásra:

1. kompromittálta a bírói kart, annak a hatalmi ágnak a működtetőjét, amely úgy-ahogy, ímmel-ámmal, hébe-hóba, félig-meddig még megkülönbözteti az édes hazánkban uralgó politikai rendszert a pihe-puha zsarnokságtól;

2. a sok évtizedes kormányzás csöppet sem irreális perspektívájától elandalodott hatalmi pártot a lecsúszóban lévő, deklasszálódó, eladósodott középosztály szemében érdekei és a társadalmi igazságosság védelmezőjének tünteti föl;

3. megkíméli a költségvetést attól, hogy az állami büdzséből segítsék meg a devizaadósokat, továbbá a kormányt attól, hogy a retorikán túl összerúgja a port a már-már duzzogó bankszektorral.

Nem történt az égvilágon semmi, mégis ragyogó győzelem – el kell ismerni, hogy Orbán Viktor kormánya lángelméjű.

Hiszen a Kúria – a hatályos jog betűje és szelleme szerint, a klasszikus (római jogi alapú) jogelméletet alkalmazva – szerződésekről nem dönthetett másképpen. A kormány akkor lett volna bajban, ha a Kúria a kormány látszólagos álláspontját érvényesítette volna.

A kormány nyilatkozatai szerintem helyesen nevezik – Róna Péter nyomán – „hibás terméknek” a devizakölcsönöket; a laikusok nem hihették (annyira elüt ez a szokványos hitelüzlet gyakorlatától), hogy a folyósított hitel összegének sokszorosát kell visszafizetniük. Ilyen nincs – gondolhatták, s a valószínűség, a józan ész mellettük állt, ha a szerződések apró betűvel szedett föltételei (ezeket, bár ez óvatlanság, a kutya se olvassa, s ha olvassa, nem érti) formailag talán figyelmeztették a kuncsaftokat. De aki attól retteg, hogy dobra verik a feje fölül a házat, a feneke alól a gépkocsit, nem folytat bankológiai szaktanulmányokat, ha most azonnal, de szélsebesen ám pénzre van szüksége. Fölveszi, s aztán isten neki fakereszt.

A gondoskodó állam nem hagyhatja, hogy sok tízezer ember elveszítse a lakását, mindenét holmi jól kifundált findzsacsel kedvéért. Ámde hogy úszhatja meg ez a jóságos állam, hogy neki magának kelljen állnia a számlát?

Hát így.

Egyszerre ejtette át a bírói kart, a devizaadósokat és a szavazókat, akik – semmi kétség – majd elérzékenyülnek a társadalmi igazságosság és a könyörületesség miatt a globális finánctőkével csatába szálló nemzeti kormány nagylelkűségétől és vitézségétől. S mindez egyetlen fillérbe se kerül!

Ismétlem: zseniális.

Ezt a problémát csak törvényhozási eszközökkel lehetett volna megoldani. A nemzeti kormány nem óvakodott mindenféle apróságok miatt módosítani az Alaptörvényt, ha attól kellett tartania, hogy az Alkotmánybíróság a szemétre hajítja a kormánytöbbség valamely kirívóan jogtipró döntését. No meg brutálisan korlátozta az Alkotmánybíróság jogkörét, mint tudjuk.

A nagy hirtelen alkotmány- és jogtisztelővé jámborult nemzeti kormány ezúttal megvárta – mit megvárta? kierőszakolta! – a Kúria határozatát (amelynek irányát bárki előre tudhatta), s most komor, tragikus képpel lép ki a szélviharba, s elakadó szavakkal, megrendülve fogadja az újabb csapást, amely a magyar népet érte.

S csakugyan, ez iszonyú csapás.

Olyannyira, hogy a Financial Times szemleírója, a szép nevű Verity Ratcliffe – épp annyira előreláthatóan, mint a Kúria kényszerű döntése maga – kissé kárörvendően elparentálja a magyarországi devizaadósokat, akik felelőtlenül vállalkoztak „árfolyam-szerencsejátékra”. A globális nagytőke lapja a tőle megszokott együttérző humanizmusnak adja sokadik jelét, s óva inti a magyar nemzeti kormányt attól, hogy bármit is tegyen az elárverezett lakások és ingóságok szívet melengető élménye elé néző devizaadósok érdekében. Ez is kiszámítható volt, s íme: a globális tőkeuralom óceánjának tarajos hullámain hánykolódó apró gálya – a magyar nemzeti kormány – legénysége „azért a víz az úr” kiáltással vezeti törékeny hajóját a kilakoltatások békés kikötőjébe. S ki a hibás? A globális nagytőke, amelyhez a magyar nemzeti kormánynak semmi, de semmi köze.

Félreértés ne essék: a devizahitelezésre vállalkozó bankok csakugyan lelkiismeretlenek, a globális tőke csakugyan kegyetlen. A kormány látszólagos álláspontja viszont kifogástalanul igaz, maradéktalanul helytálló.

Valódi álláspontja se meglepő: ez abban áll, hogy minden áron meg kell nyerni a választásokat.

S ki tagadhatná, hogy ilyen tehetséges embereknek azért van némi jogcímük a győzelemre.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
A Microsoft megmutatta, milyen a Teams otthonra szánt verziója

A Microsoft megmutatta, milyen a Teams otthonra szánt verziója

A Wizz Air több mint hétmilliárd forintért szállította az egészségügyi eszközöket Magyarországra

A Wizz Air több mint hétmilliárd forintért szállította az egészségügyi eszközöket Magyarországra

Duma Aktuál: Ezek a kínai maszkok mindenkiből Kóka Jánost csinálnak

Duma Aktuál: Ezek a kínai maszkok mindenkiből Kóka Jánost csinálnak