Magyarország útja vissza a múltba címmel közölt olvasói levelet csütörtökön a Financial Times európai kiadása Vidar Helgesentől, Norvégia európai ügyekkel foglalkozó miniszterétől.

A politikus úgy véli: a magyar kormány hátat fordít a Nyugatnak 25 évvel azután, hogy Magyarország megnyitotta határait felé, és mozgásba lendítette Európa újraegyesítését. Helgesen szerint Orbán Viktor "szellemi vaskupolával" védené ki a külföldi befolyást, szakítani akar a nyugati dogmákkal és ideológiákkal, s illiberális államot szeretne létrehozni.

A miniszter külön kiemeli, hogy a miniszterelnök éppen akkor említette példaként a szerinte sikeres Oroszországot, miközben az EU a szankciókat készítette elő Moszkva ellen Ukrajna szuverenitásának megsértéséért.

Helgesen úgy látja: az illiberális állam kiépítése Magyarországon jó ideje tart, ennek jelének tartja azt is, hogy 2010-es hatalomra kerülése óta a kormány lecserélte az igazságszolgáltatás vezetőit, múzeumok és színházak igazgatóit, szigorúbban ellenőrzi a sajtót, valamint megváltoztatta a választási rendszert, továbbá idén "támadást indított a civil szervezetek ellen".

A magyar kormány részéről Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium reagált a hírre. Válaszában kidomborította Magyarország sikereit és megjegyezte: ha egy EU-n kívüli ország minisztere nyilvánosan kezdi félteni az Uniót egyik tagjától, elvárható volna, hogy tiszteletben tartsa a legalapvetőbb európai értékeket. Szijjártó válaszát részletesen itt olvashatja el.

Ír a Norvég Alapokkal kapcsolatban

Helgesen felidézi, hogy Orbán Viktor azzal vádolta meg Norvégiát, hogy saját érdekeinek érvényesítése érdekében támogat politikai aktivistákat Magyarországon. A tárcavezető kijelenti: Magyarország megsérti a norvég alapokról szóló megállapodást, amelynek legnagyobb haszonélvezője maga a kormány, ezért a civil szervezetek támogatását folytatják ugyan, de a kormánynak szánt pénzek folyósítását felfüggesztették.

Lázár János, a Norvég Alapok elleni harc vezéralakja

MTI / Kovács Attila

Vidar Helgesen tudatja: Norvégia nem tagja ugyan az EU-nak, de mélyen elkötelezett az európai integráció értékei mellett, amelyeket szerinte most éppen egy olyan állam kérdőjelez meg, amely tagja az EU-nak, és tetemes uniós támogatásban részesül.

"Éppen ezért értetlenül állok előtte és csalódott vagyok, hogy az uniós intézmények jobbára semmilyen választ sem adtak erre" – írja Helgesen, aki úgy véli, hogy a berlini fal leomlásának 25. évfordulóján az Európai Uniónak félreérthetetlenül meg kellene mutatnia, nem tűri, hogy határain belül jöjjön létre újra egy illiberális állam.