Gulyás szerint békepártiság jele, hogy az USA rakétákat küld Ukrajnának - élőben a kormányinfóról
Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. Percről percre közvetítjük.
Mind a régi, mind az új európai uniós országokban gyakran hallani, hogy amióta az integrációs szervek, a brüsszeli bizottság és azon túl az IMF, a Világbank, a Kereskedelmi Világszervezet diktálnak, "a gazdagok meggazdagodnak, a szegények meg még szegényebbé válnak". Ez a megfogalmazás tulajdonképpen felújított formulája a jézusi bölcsességnek: "Akinek van, annak adatik, akinek pedig nincs, attól még az is elvétetik, amije van."
© HVG |
Az kétségtelen, hogy a vagyon-, illetve szolidaritási adó bevezetése vagy - ahol már megvan - fenntartása nemigen talál támogatásra a jobboldali, haszon- és profitelvű kormányoknál, kivéve persze a nemzeti populistákat, akik itt-ott hajlandóknak mutatkoznak beépíteni a programjukba a vagyonadó bevezetését, de megválasztásuk esetén erről rendszerint megfeledkeznek.
Jó néhány éve már, hogy Méray Tibor a témáról szólva ismertette az 1981-ben, a szocialista kormány által Franciaországban bevezetett vagyonadó históriáját. Személyes tapasztalataim is megerősítik, hogy a törvény korántsem váltott ki a vállalkozók körében akkora vihart, amekkorával pedig a bevezetést ellenző jobboldal riogatott: a tőke nem menekült az országból, a befektetések sem estek vissza. A szóban forgó adót akkor a 200 millió frankot meghaladó értékre vetették ki, vagyis körülbelül 250 (szuper)gazdag családot érintett. Az adóhivatal számítása szerint az államkasszába befolyt pénz az adócsalások becsült összegének alig több mint egyharmadát pótolta. A szocialista kormányt felváltó jobboldali kabinet mégis eltörölte a törvényt, az elemzők közt sokan voltak, voltunk, akik szerint ennek a döntésnek jelentős szerepe volt abban, hogy a következő választást ismét a szocialisták nyerték. A Jospin-kormány pedig, választási ígéretéhez híven, visszaállította a vagyonadót, mégpedig úgy, hogy az mindmáig érvényben maradt. Mindebből merek arra következtetni, hogy Magyarországon a baloldali kormánynak, legalábbis annak szocialista résztvevőjének érdemes volna mostanában kidolgozandó választási programjában felvetni a vagyonadó bevezetését. Ezzel a szimbolikus ponttal nyomatékosíthatná ugyanis, hogy miközben növelni akarja az ország iparának versenyképességét, a költségvetés egyensúlyát nem a népjóléti és környezetvédő intézmények, az egészség- és oktatásügy, a betegsegélyezés, a nyugdíjbiztosítás kárára szándékszik helyreállítani.
Megvallom, elég régóta nem értem, mi is akadályozta meg a 2002-ben megválasztott baloldali többséget abban, hogy bevezesse a vagyonadót. A koalíció kisebbik tagjának ellenkezése? A félelem attól, hogy a középosztályt, netán annak felsőbb részét végleg a jobboldal karjaiba taszítja? A választ azokra hagyom, akik a hazai körülményeket nálam nyilván jobban ismerik. Mindazonáltal mégis azt gondolom: a szimbólumoknak a választási kampányokban legalább annyi jelentőségük van, mint a felmutatott konkrét számadatoknak, amelyekkel egy távozó kormány bizonyítja elért eredményeit, jó szándékait és ugyanakkor szavahihetőségét is. Ezért is jelzem: a vagyonadó nagyon is megfelel a baloldal értékrendjében előkelő helyen álló egyenlőség és igazságosság követelményeinek.
FEJTŐ FERENC
(A szerző Párizsban élő író, történész)
Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. Percről percre közvetítjük.
Később biciklivel, motorral, vonattal és gyalog folytatja az ország bejárását.
Több világörökségi védelmet élvező épület is van a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kínálatában.
Az orosz elnök úgy véli, hogy országa gazdasága és hadserege elég erős ahhoz, hogy bármilyen további nyugati intézkedésnek ellenálljon.
A politikus szerint minden jelöltnek mérlegelnie kell, hogy az indulása hozzátesz-e az ország jövőjéhez.