Tetszett a cikk?

Magyarország aránylag jól fölkészült a következő világjárványra - állítja határozottan Bujdosó László országos tiszti főorvos (45 éves), aki szerint az adatvédelmi biztos állásfoglalása, pszichés okok, de még a prüdéria is ludas abban, hogy más betegségek megelőzése érdekében kevesen veszik igénybe az ingyenes szűréseket.

Bujdosó László

 Ő lesz az első, aki az országban kipróbálhatja, sikerült-e az ÁNTSZ laboratóriumában hatékony madárinfluenza elleni oltóanyagot kifejleszteni. Az országos tiszti főorvosi posztot másfél éve betöltő orvos 1984-ben Leningrádban, a mai Szentpétervárott szerezte orvosi diplomáját. Az ÁNTSZ Somogy megyei apparátusában kezdett a hivatali ranglétrán felfelé kapaszkodni. Veszprém megyei tiszti főorvosként kapta a felkérést, legyen a szolgálat első embere. Balatonszőlősi otthona és fővárosi munkahelye között naponta ingázik, útközben tud a legzavartalanabbul dolgozni.

HVG: Hónapok óta világméretű madárinfluenza-járvány rémképét vizionálják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei. A nyáron az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) is csatlakozott a riogatók kórusához. Miért veszik olyan biztosra, hogy milliók esnek majd áldozatául egy olyan kórnak, amely 2003 vége óta világszerte mindössze 112 embert betegített meg?

B. L.: Szó sincs riogatásról, a WHO szakemberei azért kongatták meg a vészharangot, mert a világ nagy részén nem veszik elég komolyan a veszélyt. A virológusok szerint ugyanis nem az a kérdés, lesz-e járvány, hanem az, hogy mikor. Ha a madárinfluenza-vírus egy osztódó sejtben összetalálkozik egy humáninfluenza-kórokozóval, és felveszi annak képességét, hogy emberről emberre terjedjen, végigsöpörhet a Földön. Vannak, akik 50 millió lehetséges áldozatról beszélnek, emlékeztetve arra, hogy a múlt század elején a spanyolnátha 20-40 millió emberéletet követelt, s az 1957-es ázsiai és az 1968-as hongkongi influenzajárvány is milliókat ölt meg. A tömegessé vált repülések révén most 24 óra alatt a világ egyik sarkából a másikba hurcolhatja a kórt egy megfertőződött légi utas.

© Horváth Szabolcs
HVG: Két évvel ezelőtt a SARS terjedését övezte hasonló pánikhangulat, szerencsére mégsem lett belőle komolyabb járvány. Az ijedelem fokozásával nem csupán a vakcinagyártók szeretnék fellendíteni az üzletmenetet?

B. L.: Nem hiszem, hogy ebben ez szerepet játszana, bár a gyártók összes jelenlegi kapacitása évi legfeljebb 250 millió adag, ha viszont világjárvány tör ki, 2,5-3 milliárd adagra is szükség lehet. A WHO mindenesetre - szigorú biztonsági intézkedések mellett - az oltóanyag-előállításra alkalmas laboroknak küldött mintákat az Ázsiában terjedő vírusból. Ebből kaptunk mi is. Sikerült a kórokozó szaporítása, így néhány száz ampulla oltóanyag készen áll a kipróbálásra.

HVG: Egyébként is minden évben más és más influenzatörzs elleni védőoltást kell gyártani, ahhoz igazodva, melyik kórokozófajta terjedése a legvalószínűbb. Mi tette a mostani feladatot olyan rendkívülivé, hogy hetente születtek beszámolók a munka állásáról?

B. L.: A madárinfluenza H5N1 elnevezésű vírusa olyan agresszív, hogy a virológusok attól tartottak, a tojásba oltva elpusztítja a csirkeembriót. A vírus ugyanis önmagában nem, csak élő sejtbe épülve szaporodik: ehhez kell a tojás. Az ígéretesnek tartott biotechnológiai módszerek még nem hoztak gyakorlati eredményt. Azt még nem tudni, hogy a laboratóriumunkban előállított oltóanyag milyen tartós immunválaszt vált ki. Szeptemberben kezdődik az emberi kipróbálás, magam is jelentkeztem az oltásra.

HVG: Tegyük fel, a próba sikerül. Mikorra lesz mindenki számára elérhető oltóanyag ebből? A hazai gyártó kapacitása legfeljebb heti félmillió adag...

B. L.: Ha a jelenlegi feltételezéseknek megfelelően a Távol-Keleten, nem pedig a közvetlen szomszédságunkban kezdődik el a járvány, fél évünk is lesz a védekezésre. Európában talán a magyar kormány volt az első, amely foglalkozott ezzel a kérdéssel, a WHO útmutatásai alapján pedig védekezési tervet dolgoztunk ki. Például a vírus terjedésének megakadályozására ellenőrizni kell az utasforgalmat. Léteznek már gyorstesztek, amelyekkel a tünetmentes fertőzés 15 perc alatt kimutatható. Mindenekelőtt a legveszélyeztetettebb csoportokat, így az időseket, a krónikus betegeket, valamint az egészségügyben, a közlekedésben, a közszolgáltatásban dolgozókat kell beoltani. Azt is felmértük, hogy - a közbeszerzés időigényét is kalkulálva - szükség esetén, ha külföldi kereslet mutatkozik, fél év alatt akár egy új vakcinagyártó üzemet is fel lehet építeni.

HVG: A WHO a múlt hét végén jelentette be, hogy a jövő év közepéig 3 millió beteg kezeléséhez elegendő vírusellenes készítményt kap a szer gyártójától. Eddig úgy tudtuk, a vírus ellen, ha már megbetegedést okozott, nincs orvosság...

B. L.: Az A típusú influenza gyógyításában hatásosnak bizonyult ez a készítmény, így idehaza is hozzáférhető, és készletezni is kell belőle. Ez a szer azonban nem a megelőzést szolgálja, hanem a már megbetegedettek kezelését.

Az interjú második része (Oldaltörés)

© Horváth Szabolcs
HVG: A megelőzés nyilván még biztonságosabb, de Magyarországon - ha éppen nincs pánik - az évi 1,3 millió adag ingyenes influenzaoltást is úgy kell az emberekre rátukmálni. Úgy tudom, az ÁNTSZ hatáskörébe utalt rákszűrések sem kapósabbak.

B. L.: A lakosság éves szinten 13 százalékos influenza elleni beoltottsága nem is olyan rossz: a nemzetközi középmezőnybe helyez minket. A 2002-ben elsőként indult emlőszűrésen - bár régiónként eltérő hajlandósággal találkozunk - a behívott 25- 65 év közötti asszonyok 40-50 százaléka vesz részt. A tavaly indult méhnyakrákszűrési program keretében ezer kiküldött értesítésre 26-an mentek el nőgyógyászhoz, bár a laboradatokból arra lehet következtetni, hogy e szervezett akcióktól függetlenül a nők harmada - választott orvosánál - elvégezteti a vizsgálatot. Míg az 5 milliós Finnországban 2003-ban mindössze két nő halt meg méhnyakrákban, Magyarországon négyszáz.

HVG: Ami ingyenes volna, azt nem értékelnék az emberek? Esetleg a posta viszi rossz címre az értesítéseket? Vagy mivel magyarázza az érdektelenséget?

B. L.: Társadalmi, pszichés okokra gyanakszom, de a prüdéria is szerepet játszhat ebben. Pedig Veszprém megyében igyekeztünk minden sorra kerülő területet alaposan megdolgozni, előkészíteni - nem egyszerűen postásként üzemeltünk. Nemcsak a háziorvosokkal, hanem a nagyobb munkáltatókkal is egyeztettünk, a polgármestereket, mi több, a papokat is megkértük, népszerűsítsék a szűrés gondolatát. A profi kommunikáció sokat segíthetne, például az országos médiumokban, ehhez azonban több pénz kellene. Ausztriában értékes ajándékokat sorsolnak ki a szűrésen megjelentek között - ezzel próbálkozunk majd idehaza is.

HVG: Talán az is segítene, ha a behívóval nem kellene külön elmenni a háziorvoshoz, a vizsgálat kedvéért pedig nem kellene beutazni a városba!

B. L.: A behívóval együtt postázott utazási utalványra az ÁNTSZ - az adatvédelmi biztos állásfoglalása értelmében - nem írhatja rá a taj-számot. Ezért a biztosítottnak el kell mennie a háziorvoshoz, aki aztán ráírhatja a számot. Amit aztán mindenki láthat, még a buszsofőr is, csak mi nem. Egyébként igyekszünk a mobil szakorvosi szolgáltatást erősíteni: ha házhoz megy a szűrés, bizonyára többen élnek a felkínált lehetőséggel.

HVG: Nem elég a célt kitűzni, azt belátható időn belül el is kellene érni. Arra gondolok, hogy tavaly év vége óta húzódik az ÁNTSZ-en belül feleslegessé vált laborok privatizálása. Miért? Nem mernek belevágni?

B. L.: A feleslegessé vált laborok sorsáról tavaly döntött a kormány. Megalakult az ezeket ideiglenesen működtető, az ÁNTSZ tulajdonában lévő kft. Csökkent a létszám, és a tavalyi 1,2 milliárd forintos veszteség is a harmadára zsugorodott. Az értékesítés nyílt közbeszerzési eljárásban a napokban megjelenő feltételeiről amúgy sem mi döntöttünk, hanem a Kincstári Vagyoni Igazgatóság.

HVG: A taj-számok felírásában vagy a vagyonértékesítésben megkurtított jogokért kárpótolhatja az ÁNTSZ-t, hogy új szakfelügyeleti rendszert építhet ki. Miben fog ez különbözni a korábbiaktól? Most majd bezáratják a minimumfeltételeket nem teljesítő kórházakat?

B. L.: A korábbi mechanikus ellenőrzés helyett - például annak számbavétele, hogy megvan-e minden szükséges eszköz egy kórházi osztályon - most az ellátás minőségét vizsgálhatjuk. A szakma írott szabályainak betartatása lesz a dolgunk. Korábban legfeljebb csak barátilag javasolhattam egy kórházigazgatónak, küldje már el továbbképzésre azt az orvosát, akinél statisztikáink szerint az átlagosnál több volt a szövődmény. Most már kötelezhetjük erre.

HVG: Hogy jut majd minderre idejük? Hiszen manapság még egy egyszerű iroda működési engedélyének kiadásához is több ÁNTSZ-pecsét kell...

B. L.: Ha egy bajor péktől megkérdezné, milyen hatósági engedély kellett az üzletnyitáshoz, egy francia gégésztől pedig, hogy hány pecsétet szerzett be rendelője megnyitásához, meglehetősen értetlen arcokat látna. Ha megvan a szakértelmük, dolgozhatnak. Ottani társhatóságaink nem engedélyező, hanem felügyeleti szervek. Azt ellenőrzik, hogy a szolgáltató működése megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. Mi a sok adminisztratív kötelezettségünk miatt a felét sem ellenőrizzük annak, amit kellene.

GÁTI JÚLIA

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Doku360: Nem tudom, hogy fel tudnám-e adni

Doku360: Nem tudom, hogy fel tudnám-e adni

Az én hetem: Parti Nagy Lajos elmondja, beoltatná-e magát az orosz vakcinával

Az én hetem: Parti Nagy Lajos elmondja, beoltatná-e magát az orosz vakcinával

Merkely Bélával igyekszik meggyőzni a magyarokat az oltásról a kormány

Merkely Bélával igyekszik meggyőzni a magyarokat az oltásról a kormány