Bujdosó László

Ő lesz az első, aki az országban kipróbálhatja, sikerült-e az ÁNTSZ laboratóriumában hatékony madárinfluenza elleni oltóanyagot kifejleszteni. Az országos tiszti főorvosi posztot másfél éve betöltő orvos 1984-ben Leningrádban, a mai Szentpétervárott szerezte orvosi diplomáját. Az ÁNTSZ Somogy megyei apparátusában kezdett a hivatali ranglétrán felfelé kapaszkodni. Veszprém megyei tiszti főorvosként kapta a felkérést, legyen a szolgálat első embere. Balatonszőlősi otthona és fővárosi munkahelye között naponta ingázik, útközben tud a legzavartalanabbul dolgozni.

HVG: Hónapok óta világméretű madárinfluenza-járvány rémképét vizionálják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei. A nyáron az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) is csatlakozott a riogatók kórusához. Miért veszik olyan biztosra, hogy milliók esnek majd áldozatául egy olyan kórnak, amely 2003 vége óta világszerte mindössze 112 embert betegített meg?

B. L.: Szó sincs riogatásról, a WHO szakemberei azért kongatták meg a vészharangot, mert a világ nagy részén nem veszik elég komolyan a veszélyt. A virológusok szerint ugyanis nem az a kérdés, lesz-e járvány, hanem az, hogy mikor. Ha a madárinfluenza-vírus egy osztódó sejtben összetalálkozik egy humáninfluenza-kórokozóval, és felveszi annak képességét, hogy emberről emberre terjedjen, végigsöpörhet a Földön. Vannak, akik 50 millió lehetséges áldozatról beszélnek, emlékeztetve arra, hogy a múlt század elején a spanyolnátha 20-40 millió emberéletet követelt, s az 1957-es ázsiai és az 1968-as hongkongi influenzajárvány is milliókat ölt meg. A tömegessé vált repülések révén most 24 óra alatt a világ egyik sarkából a másikba hurcolhatja a kórt egy megfertőződött légi utas.

© Horváth Szabolcs

HVG: Két évvel ezelőtt a SARS terjedését övezte hasonló pánikhangulat, szerencsére mégsem lett belőle komolyabb járvány. Az ijedelem fokozásával nem csupán a vakcinagyártók szeretnék fellendíteni az üzletmenetet?

B. L.: Nem hiszem, hogy ebben ez szerepet játszana, bár a gyártók összes jelenlegi kapacitása évi legfeljebb 250 millió adag, ha viszont világjárvány tör ki, 2,5-3 milliárd adagra is szükség lehet. A WHO mindenesetre - szigorú biztonsági intézkedések mellett - az oltóanyag-előállításra alkalmas laboroknak küldött mintákat az Ázsiában terjedő vírusból. Ebből kaptunk mi is. Sikerült a kórokozó szaporítása, így néhány száz ampulla oltóanyag készen áll a kipróbálásra.

HVG: Egyébként is minden évben más és más influenzatörzs elleni védőoltást kell gyártani, ahhoz igazodva, melyik kórokozófajta terjedése a legvalószínűbb. Mi tette a mostani feladatot olyan rendkívülivé, hogy hetente születtek beszámolók a munka állásáról?

B. L.: A madárinfluenza H5N1 elnevezésű vírusa olyan agresszív, hogy a virológusok attól tartottak, a tojásba oltva elpusztítja a csirkeembriót. A vírus ugyanis önmagában nem, csak élő sejtbe épülve szaporodik: ehhez kell a tojás. Az ígéretesnek tartott biotechnológiai módszerek még nem hoztak gyakorlati eredményt. Azt még nem tudni, hogy a laboratóriumunkban előállított oltóanyag milyen tartós immunválaszt vált ki. Szeptemberben kezdődik az emberi kipróbálás, magam is jelentkeztem az oltásra.

HVG: Tegyük fel, a próba sikerül. Mikorra lesz mindenki számára elérhető oltóanyag ebből? A hazai gyártó kapacitása legfeljebb heti félmillió adag...

B. L.: Ha a jelenlegi feltételezéseknek megfelelően a Távol-Keleten, nem pedig a közvetlen szomszédságunkban kezdődik el a járvány, fél évünk is lesz a védekezésre. Európában talán a magyar kormány volt az első, amely foglalkozott ezzel a kérdéssel, a WHO útmutatásai alapján pedig védekezési tervet dolgoztunk ki. Például a vírus terjedésének megakadályozására ellenőrizni kell az utasforgalmat. Léteznek már gyorstesztek, amelyekkel a tünetmentes fertőzés 15 perc alatt kimutatható. Mindenekelőtt a legveszélyeztetettebb csoportokat, így az időseket, a krónikus betegeket, valamint az egészségügyben, a közlekedésben, a közszolgáltatásban dolgozókat kell beoltani. Azt is felmértük, hogy - a közbeszerzés időigényét is kalkulálva - szükség esetén, ha külföldi kereslet mutatkozik, fél év alatt akár egy új vakcinagyártó üzemet is fel lehet építeni.

HVG: A WHO a múlt hét végén jelentette be, hogy a jövő év közepéig 3 millió beteg kezeléséhez elegendő vírusellenes készítményt kap a szer gyártójától. Eddig úgy tudtuk, a vírus ellen, ha már megbetegedést okozott, nincs orvosság...

B. L.: Az A típusú influenza gyógyításában hatásosnak bizonyult ez a készítmény, így idehaza is hozzáférhető, és készletezni is kell belőle. Ez a szer azonban nem a megelőzést szolgálja, hanem a már megbetegedettek kezelését.

© Horváth Szabolcs

HVG: A megelőzés nyilván még biztonságosabb, de Magyarországon - ha éppen nincs pánik - az évi 1,3 millió adag ingyenes influenzaoltást is úgy kell az emberekre rátukmálni. Úgy tudom, az ÁNTSZ hatáskörébe utalt rákszűrések sem kapósabbak.

B. L.: A lakosság éves szinten 13 százalékos influenza elleni beoltottsága nem is olyan rossz: a nemzetközi középmezőnybe helyez minket. A 2002-ben elsőként indult emlőszűrésen - bár régiónként eltérő hajlandósággal találkozunk - a behívott 25- 65 év közötti asszonyok 40-50 százaléka vesz részt. A tavaly indult méhnyakrákszűrési program keretében ezer kiküldött értesítésre 26-an mentek el nőgyógyászhoz, bár a laboradatokból arra lehet következtetni, hogy e szervezett akcióktól függetlenül a nők harmada - választott orvosánál - elvégezteti a vizsgálatot. Míg az 5 milliós Finnországban 2003-ban mindössze két nő halt meg méhnyakrákban, Magyarországon négyszáz.

HVG: Ami ingyenes volna, azt nem értékelnék az emberek? Esetleg a posta viszi rossz címre az értesítéseket? Vagy mivel magyarázza az érdektelenséget?

B. L.: Társadalmi, pszichés okokra gyanakszom, de a prüdéria is szerepet játszhat ebben. Pedig Veszprém megyében igyekeztünk minden sorra kerülő területet alaposan megdolgozni, előkészíteni - nem egyszerűen postásként üzemeltünk. Nemcsak a háziorvosokkal, hanem a nagyobb munkáltatókkal is egyeztettünk, a polgármestereket, mi több, a papokat is megkértük, népszerűsítsék a szűrés gondolatát. A profi kommunikáció sokat segíthetne, például az országos médiumokban, ehhez azonban több pénz kellene. Ausztriában értékes ajándékokat sorsolnak ki a szűrésen megjelentek között - ezzel próbálkozunk majd idehaza is.

HVG: Talán az is segítene, ha a behívóval nem kellene külön elmenni a háziorvoshoz, a vizsgálat kedvéért pedig nem kellene beutazni a városba!

B. L.: A behívóval együtt postázott utazási utalványra az ÁNTSZ - az adatvédelmi biztos állásfoglalása értelmében - nem írhatja rá a taj-számot. Ezért a biztosítottnak el kell mennie a háziorvoshoz, aki aztán ráírhatja a számot. Amit aztán mindenki láthat, még a buszsofőr is, csak mi nem. Egyébként igyekszünk a mobil szakorvosi szolgáltatást erősíteni: ha házhoz megy a szűrés, bizonyára többen élnek a felkínált lehetőséggel.

HVG: Nem elég a célt kitűzni, azt belátható időn belül el is kellene érni. Arra gondolok, hogy tavaly év vége óta húzódik az ÁNTSZ-en belül feleslegessé vált laborok privatizálása. Miért? Nem mernek belevágni?

B. L.: A feleslegessé vált laborok sorsáról tavaly döntött a kormány. Megalakult az ezeket ideiglenesen működtető, az ÁNTSZ tulajdonában lévő kft. Csökkent a létszám, és a tavalyi 1,2 milliárd forintos veszteség is a harmadára zsugorodott. Az értékesítés nyílt közbeszerzési eljárásban a napokban megjelenő feltételeiről amúgy sem mi döntöttünk, hanem a Kincstári Vagyoni Igazgatóság.

HVG: A taj-számok felírásában vagy a vagyonértékesítésben megkurtított jogokért kárpótolhatja az ÁNTSZ-t, hogy új szakfelügyeleti rendszert építhet ki. Miben fog ez különbözni a korábbiaktól? Most majd bezáratják a minimumfeltételeket nem teljesítő kórházakat?

B. L.: A korábbi mechanikus ellenőrzés helyett - például annak számbavétele, hogy megvan-e minden szükséges eszköz egy kórházi osztályon - most az ellátás minőségét vizsgálhatjuk. A szakma írott szabályainak betartatása lesz a dolgunk. Korábban legfeljebb csak barátilag javasolhattam egy kórházigazgatónak, küldje már el továbbképzésre azt az orvosát, akinél statisztikáink szerint az átlagosnál több volt a szövődmény. Most már kötelezhetjük erre.

HVG: Hogy jut majd minderre idejük? Hiszen manapság még egy egyszerű iroda működési engedélyének kiadásához is több ÁNTSZ-pecsét kell...

B. L.: Ha egy bajor péktől megkérdezné, milyen hatósági engedély kellett az üzletnyitáshoz, egy francia gégésztől pedig, hogy hány pecsétet szerzett be rendelője megnyitásához, meglehetősen értetlen arcokat látna. Ha megvan a szakértelmük, dolgozhatnak. Ottani társhatóságaink nem engedélyező, hanem felügyeleti szervek. Azt ellenőrzik, hogy a szolgáltató működése megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. Mi a sok adminisztratív kötelezettségünk miatt a felét sem ellenőrizzük annak, amit kellene.

GÁTI JÚLIA