© Túry Gergely |
"Hobbim a nyelvészet, ha van időm, írom a tanulmányokat. És persze tanítok" - mondja, mivel hígítja a városatyaság töménységét. A közéleti izgalmakat városi ügyészként dolgozó feleségével osztja meg. Nyilván érzékel ebből valamennyit a 6 éves ikerpár, Laura és Adél is. A némelyek neheztelését ugyancsak kiváltó szolgálati Volvójáról elégedetten nyilatkozik: "hozzám hasonlóan jól bírja a strapát".
- A nagy hangerővel zajló országos hacacáré, sőt a nagy Fidesz-nyomás ellenére is mindvégig pártolta az éppen csak megnyílt Malom Center felépülését. Most nyugodtabb körülmények között megnézte, körüljárta higgadtabban is? Nem érzi hivalkodóan nagynak?
- A helyzet éppen fordított. Vagyis korábban, amikor megismertem a terveket, aggódtam, hogy valóban megfelelő átmenetet teremt-e majd a környező épületek között. De amint megépült, megnyugodtam, mert látom, hogy nem telepszik rá a városképre.
- Magabiztosság nélkül nem megy. De hát ön filozófusként, kommunikációs szakértőként a szellem embere is. Vagy mostanában inkább csak a politikához kell értenie?
- A politikához nem is lehet érteni. A politizálás egyike a legbonyolultabb, legösszetettebb tevékenységformáknak. Én nem is tekintem magam politikusnak. Ha valamihez kötődöm, az kizárólag a saját értékrendem és erkölcsi autonómiám. Abból viszont nem engedek.
- E tekintetben az értékelvűséggel csak retorikai szinten találkozó politikai erők nyilván nem tudják hová tenni. De talán segít, ha megtudják, mit kutat, mi izgatja - ha jól tudjuk - a polgármesterség mellett ma is művelt kommunikációelméletben?
- Már öt könyvet publikáltam e tárgyban. A vizsgálódásoknak két hozadékuk is van: egy jelentéselméleti és egy gyakorlati, alkalmazott filozófiai. Az előbbivel kapcsolatos elmélet kimondja, hogy a kifejezések nyelvi jelentését alapvetően az határozza meg, milyen kommunikatív helyzetekben használjuk őket. Azaz a nyelvi jelentés nem valamilyen konkrét tárgyra, minőségre utal, hanem a velük kapcsolatos, főként nyelvi cselekvési helyzeteket rögzíti. Utóbbi esetében pedig az a lényeges, hogy az új kommunikációs technikák mély mentális változásokat idéznek elő, létrejön egy másodlagos szóbeliség az írásbeliség mellett, amelyre ügyelnie kell a pedagógiai gyakorlatnak is.
A portré második része (Oldaltörés)
- Napestig elhallgatnánk. Mondják is: bármiről képes kapásból hosszú perceken át érdekfeszítően szónokolni. Hogyan nem volt azelőtt kapcsolata ilyen ismeretekkel, képességekkel a politikával? Lenézte?
- Nem erről van szó, de amikor a fideszesek - nyilván az 1998-as választások előtti tanácsadói tevékenységem alapján - felajánlották az indulást a polgármesterségért, elsőre és sokadszorra is nemet mondtam. Még arra is inkább hajlandó voltam, hogy segítsek felkutatni egy nálam alkalmasabb jelöltet. Találtunk is valakit. Én mentem el a lakására, hogy rávegyem, de nem sikerült. Szóval mint fejvadász megbuktam. Tulajdonképp ennyin múlt. Mert utána azzal, hogy úgysem nyerek, beadtam a derekam.
- Épp ehhez ne közeledett volna a most is mutatott magabiztossággal?
- A tudományra valóban érvényes, amit mondanak, ott soha nem fogok semmibe úgy, hogy ne hinnék magamban. De a politikát képtelen vagyok komolyan venni.
- Csupa kacagás lett volna polgármestersége első periódusa? Persze más lehetett egy polgármesteri jövedelemből családi költségvetést csinálni, mint egy kutató-oktatóiból!?
- Ezt nem jól gondolják. Csoportvezetői főmunkatársi státusom van a filozófiai intézetben, és több felsőoktatási intézményben tanítok, ami együttesen jelentősebb jövedelemmel járna együtt, mint az itteni bérem. Így, ha csak ezt nézzük, meg sem éri. Amúgy is mítoszok keringenek a polgármesteri fizetésekről, az enyém alig több ötszázezernél.
- Köszönjük az időben jött figyelmeztetést. De ön még ezért a kevésért is megdolgozott. Városának még brüsszeli irodát is nyitott. Nem volt azért ez inkább afféle rongyrázás?
- Hozott két sikeres pályázatot, három testvérvárosi kapcsolatot és négy gazdasági befektetést. Továbbá díjakat, mint az Európai Uniós Csatlakozásban Élenjáró Városok Fődíja...
- És mi minden jöhet még ezután!?
- Már bezártuk, amikor létrejött az integrált uniós képviselet.
- Az ön körüli politikai vihar persze inkább olyan politikai neveletlenségek okán tört ki, hogy egy városi összejövetelen képes volt a széles nyilvánosság előtt üdvözölni az akkori MSZP-s pártelnököt, villásreggelire invitálta a liberális Demszky Gábort...
- Tulajdonképpen belecsöppentem egy hatalmi harc kellős közepébe. Itt a fideszes csoportban három-négy platform is kialakult. Ezek folyamatos konfliktusban voltak egymással a hatalomért. Amikor ebben az erőtérben óhatatlanul az egyik érdekkörhöz közelebb kerültem, a többi azonnal támadt.
- Nem hiszünk a fülünknek?! Különösen, hogy - mint hírlik - a fideszes városatyák éppenhogy a már tőlük megszokott egységben fogtak össze ön ellen. Akkor azt mondta, kész, befejezi a politizálást. Mit talált olyan vonzónak a szocialista-liberális megkeresésben, hogy - most a másik oldalon - csatasorba áll?
- Végre csapatban érzem magam. Hagynak dolgozni, segítenek a háttérben, nem követelnek olyasmit, ami értékrendem feladásával járna.
LINDNER ANDRÁS - HORVÁTH ZOLTÁN
