Orbán Viktor úgy ítélte meg, hogy a Fidesz „vereséget szenvedett, de nem győzték le”. Május elsején tartott beszédében arra hivatkozott, hogy az országgyűlési választásokon „a sok pénz győzte le az igazságot”, de mindenkit megnyugtatott, hogy „a vezérkari sátorban már tervezik a jövőt”.

Jól tudom, hogy a budai Várban, zuhogó esőben tartott nagygyűlés, alig két héttel a választás második fordulója után még nem az a fórum, melyben kritikusan lehetett elemezni a vereség okait, hiszen legfontosabb célja az volt, hogy a párt vezetője tartsa a lelket híveiben. Mégis, úgy érzem, hogy ha a Fidesz, és személyesen Orbán Viktor csak a győztes baloldal anyagi lehetőségeiben és médiatúlsúlyában, a túlerőben és az ármányban keresik az áprilisi fiaskó okait, hagyományosan rossz, kitaposott úton indul el, melyet a pszichológusok „a sértett nárcizmus” csapdájaként írnak le. Nemcsak a magyar, de a kelet-európai hagyomány is bővelkedik a feldolgozatlan, illetve rosszul feldolgozott vereségekben, melyek törvényszerűen vezettek újabb, még súlyosabb katasztrófákhoz.

Bár az a tény, hogy a jobboldal 2002 után most, 2006 áprilisában is alulmaradt a baloldallal szemben tényleg nem tekinthető katasztrófának, mindenképpen érdemes utalni a társadalmunkat máig megosztó trianoni traumára. A valóban megrendítően súlyos következményekkel járó békeszerződés irracionális „feldolgozása” ugyanis egyfajta tudat alatti mintaként működik ma is a jobboldalon.

Meggyőződésem, hogy ha a Fidesz vezetői végre képesek józanul szembenézni, mi vezetett oda, hogy programjukkal most sem tudták megnyerni a magyar választók többségének bizalmát, van esélyük rá, hogy a jobboldal négy év múlva többséget szerezzen a parlamentben. Ha viszont elhatalmasodik rajtuk a „Trianon-szindróma”, hosszú időre, talán véglegesen lemondhatnak a győzelem reményéről, pontosabban, ha egyszer a jobboldal hatalomra kerül – és ez a politikai váltógazdaság viszonyai között bizonyosan bekövetkezik – akkor a magyar választók már nem a Fideszt, hanem egy másik jobboldali formációt tüntetnek majd ki a bizalmukkal.

Trianon, mint tudjuk, csak egy volt a Versailles környékén kötött, és az első világháborút lezáró békék közül, melyekkel szinte mindenki bírált: a vesztesek közül a németek, a magyarok és a törökök is, de a győztesek közül például az olaszok, sőt a románok sem voltak elégedettek. Ám csak a magyar társadalom kezelte úgy a diktátumot, mint a legszörnyűbb csapást a történelmünkben, s ugyanolyan gonoszságként, mint amilyen egykor Krisztus keresztre feszítése volt.

Ez a felfogás, mely kezdettől fogva irracionális dimenzióba emelte a történelmi Magyarország kétharmadának, és a magyar ajkú lakosság egyharmadának elcsatolását, nem vette tudomásul azt a tényt, hogy a magyarországi nemzetiségek már 1848-49-ben kinyilvánították, önálló államokat szeretnének alapítani, s ezt az igényűket az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-ig, a háborús vereség pillanatáig képtelen volt kielégíteni. Vagyis a külső erőszak megoldotta azt a problémát, (tény, igazságtalanul megvont határokkal), amellyel addig sem Budapest, sem pedig Bécs nem boldogult, sőt, amelyről tudni sem akart. A tömérdek erőfeszítés, a háborús áldozatok, a forradalmak megpróbáltatásainak hatása alatt a magyar közvélemény egyszerűen nem volt képes szembenézni azzal, hogy a súlyos traumát okozó vereség okai nem kívül, hanem belül voltak. Az önvizsgálat elmulasztása irreális bűnbakkereséssel és revánsvággyal társult, mely szinte törvényszerűen vezetett a későbbi, katasztrofális politikai döntésekhez.

Ne kergessünk rémálmokat (Oldaltörés)

Túlzottnak tűnik a „trianoni szindróma” nyomait keresni abban, ahogy a Fidesz vezetői viszonyulnak a választási vereséghez? Sajnos, egyes jelek máris óvatosságra intenek. Április folyamán több publicisztika is megjelent a Magyar Nemzetben, mely a két választási fordulót a thermoplüléi csatához, mohácsi vészhez, illetve a Golgotához hasonlította. A bűnbakképző, hisztérikus, a középrétegeket nyilvánvalóan taszító hang máris megjelent a kuruc.info című „konzervatív-keresztény szellemiségű”, valójában a húszas évek „nemzeti radikálisait” idéző internetes hírportálon. Íme egy korai, rögeszmés diagnózis:

„A dumaellenzéknek, a tettekben harmatgyenge operett-nemzetieskedés korszakának, és a demokrácia valamint jobboldal-ellenes Fidesz-egypártrendszernek vége. A bűnös, megalkuvó politika végeredménye a cionista rendszer immár nyíltabb formájának megjelenése lesz, ne legyenek illúzióink Gyurcsánnyal és a szadival kapcsolatban. MSZP-Moszad koala [koalíció] alakul. Viszont eljött az esélye egy megalkuvást nem tűrő, lengyel típusú, valódi jobboldal létrejöttének, ha lesz, aki felemelje a zászlót és meghirdesse a nyílt nacionalizmus és önvédelem programját. A következő években a nemzeti oldal radikalizálódása várható, hiszen még egyszer hiba volna azokat támogatni, akik beszélni nagyon meggyőzően tudnak, de az első nagyhatalmi nyomásra azonnal meghátrálnak.… Végképp világossá vált, hogy az a jobboldalinak mutatkozó erő, amelyik folyamatosan a globalizmus és a cionizmus játékszabályainak engedelmeskedik, nem lehet hiteles, és nem tudja, vagy akarja megvédeni a magyar nemzeti érdekeket.” (2006. o4. 23., mb aláírással)

Az irredenta „nemzeti öncélúságához” feltűnően hasonló „nyílt nacionalizmus és önvédelem” programját sürgető kuruc info. szerzői, így Lovas István is, szoros kapcsolatban állnak a jobboldal meghatározó szellemiségű napilapjával, a Magyar Nemzettel. Márpedig a jobb sorsra érdemes újság irányvonalát a Fidesz vezetőinek, s talán személy szerint Orbán Viktornak a jóváhagyásával alakították ki a szerkesztők.

Hogyan lehet ezek után remélni, hogy az önmagát „jobbközép” erőként definiáló párt végre okul a 2002-es és a 2006-os vereségek tanulságaiból? Mert most mindenképpen erre lenne szükség. Vissza kellene térni az 1998-as győzelem receptjéhez, amikor a Fidesz még egy olyan jobboldali liberális gyökerekkel rendelkező, a nemzeti érdekeket képviselő, de a radikális demagógiát elutasító párt volt, amely jelentős vonzerőt gyakorolt a kiábrándult SZDSZ szavazókra, és általában, a megfontoltan gondolkodó, biztonságra vágyó középrétegekre. Ahelyett, hogy a választási vereséget mitikus méretűvé és végzetessé növelné, a Fidesznek józanul szembe kell néznie a kudarc okaival, s ahelyett hogy radikális rémálmokat kergetne, saját múltjára épülve kell megújulnia.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az omegás Benkő Lászlónak elege van a razziákból

Az omegás Benkő Lászlónak elege van a razziákból

Újabb sztárokat jelentettek be a SZIN-re

Újabb sztárokat jelentettek be a SZIN-re

Szigorítás: Még a viszonylag modern dízelek sem mehetnének Budapesten szmogriadókor

Szigorítás: Még a viszonylag modern dízelek sem mehetnének Budapesten szmogriadókor

Elnézte a bank az árfolyamot, véletlenül 70 millió forintot talált egy férfi a számláján

Elnézte a bank az árfolyamot, véletlenül 70 millió forintot talált egy férfi a számláján

Hiányzott a busz aljáról egy fedél, bejött a füst az utastérbe

Hiányzott a busz aljáról egy fedél, bejött a füst az utastérbe

Videó: Fellőtte a SpaceX az első 60 műholdat, ami internetet szór a Földre

Videó: Fellőtte a SpaceX az első 60 műholdat, ami internetet szór a Földre