A Lidltől a Tescóig: választottak a magyarok, szétszóródtak a boltláncok

Összesen 9994 milliárd forintot költöttek a magyar vásárlók tavaly a főként élelmiszert, italt, dohánytermékeket forgalmazó üzletekben a KSH-adatok szerint. Ez közel 6 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Közben ugyanezekben a boltokban a mennyiségi eladás, azaz a forgalom volumene visszafogottabban, 2,5 százalékkal nőtt. Ebben a piaci környezetben vegyesen teljesítettek a legnagyobb kiskereskedelmi láncok, köztük a külföldi kézben lévő hálózatok, amelyek életét a kiskereskedelmi különadó, a plázastop is nehezítette.

https://hvg.hu/kkv/20260601_lidl-kiskereskedelem-rangsor-trade-magazin

A kilenc legnagyobb kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, CBA, Coop, Lidl, Reál, Penny, Spar, Tesco) összesen 8032 milliárd forintos bruttó forgalmat ért el a Trade Magazin évről évre megjelenő kiskereskedelmi toplistája szerint. Ez az összeg 5 százalékos emelkedésnek felel meg.

Ennél dinamikusabb bővülést ért el a Lidl: a bruttó forgalmát 12 százalékkal növelte, az így elért több mint 1800 milliárd forintos bruttó forgalmával jelentős előnnyel vezeti a toplistát. A Penny 8 százalékkal növelte a bevételét, ennek eredményeként 678 milliárd forintot meghaladó bruttó árbevételt ért el és ezzel megelőzte egyik fő riválisát, az Aldit. Pedig egy évvel korábban még utóbbi állt jobban a ranglistán. A Spar is az átlag feletti tempóban növelte a bruttó bevételét, több mint 6 százalékos emelkedés következtében 1185 milliárd forintos forgalmat könyvelhetett el.

A bevétel összegét nézve a magyar tulajdonú, franchise-hálózatot működtető CBA lett a harmadik, amely a Kerekes boltlánccal való fúziónak köszönheti a jó eredmény. A két boltlánc összbevétele egy év alatt 3,5 százalékkal nőtt. Hasonló, 3 százalék feletti többletet ért el a szintén magyar kézben lévő Coop. Ezzel párhuzamosan az Aldi, az Auchan és a Reál 1,6-2,4 százalékos pluszt ért el. Egyedül a Tesco negatív eredményt: a tavalyi 907 milliárdos bruttó forgalom ugyanis 0,6 százalékos csökkenést, lényegében azonban stagnálást jelent.

Diszkonfölény

Bár a kilenc legnagyobb boltlánc üzleti modellje különböző, csoportosítani lehet őket. Az egyik hármasba sorolhatóak a diszkontok (Aldi, Lidl, Penny), a másodikba a hipermarketekkel is rendelkező cégek (Auchan, Spar, Tesco), a harmadik trióba tartoznak a magyar tulajdonú franchise-rendszerben működő hálózatok (CBA, Coop, Reál).

A tavaly 8 ezer milliárdot meghaladó forgalomból a diszkontokhoz került 3124 milliárd forint, vagyis a részesedésük 39 százalékot tett ki. A hipermarketes cégekhez ment az összeg 33 százaléka, a magyar láncok pedig 28 százalékkal rendelkeztek. Ez azt is jelenti, hogy egy év alatt a diszkontok 1 százalékponttal növelték a részesedésüket, a hipermarketes láncok pedig ugyanilyen mértékű csökkenést könyvelhettek el. A magyar hálózatok eredménye nem változott.

https://hvg.hu/360/20260504_kiskereskedelem-orban-tisza-arstop-arresstop-multi-diszkont-kisbolt

Bár éves összevetésben tehát minimális változás történt, évtizedes távlatban látványos a diszkontok fejlődése. 2010-ben a legnagyobb bevételű boltláncok forgalmának mindössze 14 százalékát adták, még 2015-ben is csak 19 százalékos volt a piaci arányuk, 2024-ben és 2025-ben viszont már közel 40 százaléknál tartottak.