A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Ligához tartozó független szakszervezet nem fogadja el az egységes közszolgálati sztrájkbizottság és a kormány között született egyezséget a közszféra 13. havi illetményének kompenzálásáról. Vajon miért? És fognak-e a pedagógusok sztrájkolni januárban? Kerpen Gábor elnököt kérdeztük.

Kerpen Gábor. Nem írta alá.
© Müller Judit

hvg.hu: A PDSZ az egyetlen szakszervezet, a Munkástanácsok mellett, mely nem fogadta el a kormány által kínált megállapodást a takarékossági okok miatt elvont tizenharmadik havi fizetés kompenzációjáról. Biztos, hogy a tagságuk is támogatja a döntést?

Kerpen Gábor: Először is, szögezzük le, szó sem volt sem volt a kormány és a szakszervezetek közötti megállapodásról. Egy összefoglaló dokumentumról van szó, mely a helyzetet írja le. Ezt még az aláírók jelentős része sem nevezi megállapodásnak, érhető, hogy mi sem tartjuk annak. Az említett dokumentum szerint a kormány a 2007-ben kötött sztrájkmegállapodásban foglaltaknak mintegy a harmadát teljesítené. Azért nem írtuk alá a dokumentumot, mert a kormány egyoldalúan felrúgott egy már megkötött megállapodást, anélkül, hogy értesítette volna az érintett dolgozókat. Ezek után mindaz, amit most nekik kínál, egyetlen fizetési kategóriában sem éri el annak a felét, amit a megállapodásban megígért. Ugyanis elmaradnak a beígért bér-és illetménypótlékok. Konkrét példa: ha valakinek bruttó hetvenezer forint a fizetése, a most javasolt kompenzáció mellett is elveszít évi nyolcvanötezer forintot, ami több mint egy havi illetménye. Akinek száznyolcvanezer a havi bruttó jövedelme, az éves szinten bruttó 218 ezret veszít. Vagyis nincs egyetlen fizetési kategória sem, ahol a bruttó veszteség ne lenne magas. Döntésünk nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy a legerősebb érdekvédelmi eszközt használjuk a keresetcsökkenés elleni akcióban. Biztos, hogy a közoktatásban – és nem csak ott – döntésünket jelentős számú munkavállaló támogatja.

hvg.hu.: A kormány határozottan állítja, hogy az alacsonyabb jövedelműek, a bruttó 180 ezernél kevesebbet keresők változatlanul megkapják a tizenharmadik havi fizetésüket. Miért járnak most rosszul a pedagógusok, akiknek köztudottan alacsony a fizetése?

K.G.: A 2007-es sztrájkmegállapodáshoz képest, amit még Szabó Endre, a Szakszervezetek Egyeztető Fóruma elnöke írt alá a munkavállalók részéről, mindenki rosszul jár. A bruttó tizenötezer forint havonta, amit a munkavállalók kompenzációként maximálisan kaphatnak, nettó 7050 forint. Ennyit kínált a kormány, vagyis a pedagógusok többségének mintegy havi ötezer forintot az elvont tizenharmadik havi fizetés fejében. Amit ugyan részletekben megkapnak, , de a többi járandóságukat nem. Nem szabad elfelejteni, hogy 2007 óta nem volt egy fillér bér- vagy illetményemelés a pedagógusoknak. Ezzel éves szinten legalább félhavi bért vettek ki a közszférában dolgozók zsebéből. Erről a mostani tárgyalásokon szó sem esett, mint ahogy arról sem, hogy mivel évek óta nem emelték a pedagógusok bérét, most már itt lenne az ideje. Ugyanakkor a versenyszférában a munkaadók három-ötszázalékos bérajánlást tettek, míg nálunk csökkennek a jövedelmek. Szóval elhiheti: volt okunk arra, hogy ne írjuk alá ezt a mostani dokumentumot, annak ellenére, hogy a szakszervezetek többsége elfogadta.

hvg.hu.: Ám az is igaz, hogy 2007 óta alaposan felfordult a világ. Válság, recesszió, kis híján államcsőd. A kormányfő erre hivatkozva kér áldozatokat a közszférától, tekintettel arra, hogy az itt dolgozók legalább a munkahelyeiket nem veszítik el. Ezt miért nem vették figyelembe?

K.G.: Az elmúlt két évben mintegy százezer munkahely szűnt meg a közszférában. Nagy áldozatokat hoztunk a konvergencia-programért, melyről a kormány még ez év tavaszán is azt állította, hogy sikeres. Ugyanakkor Csizmár Gábor államtitkár többször is kijelentette: a kormány meg kívánja őrizni a jelenlegi foglalkoztatást, ha már az illetmények terén kevesebbet tud ajánlani a saját maga által aláírt megállapodáshoz képest. Erre az egységes közszolgálati sztrájkbizottság azt mondta: egy ilyen kijelentésnek nincs értelme, mivel a kormány nem tudja garantálni az önkormányzati fenntartású intézményeknél az állások megmaradását. További elbocsátások lehetnek amiatt is, hogy csökkent a közoktatási normatíva. A kormány erre felkérte a szakszervezeteket, dolgozzanak ki jogszabály-tervezetet a munkahelyek megőrzésére. Ezt meg is tettük, és többek között azt javasoltuk, hogy 2009-ben átszervezés miatt ne küldjenek el senkit. A kormány erre háromszor is nemet mondott, és az összefoglaló dokumentumban - korrekt módon - leírják, hogy ezt a javaslatunkat nem fogadják el. Kértük továbbá, hogy a munkaügyi pereket indítók részére ne legyen illeték-feljegyzési kötelezettség, hiszen a munkavállalók gyakran az elmaradt fizetésükért pereskednek, és nehéz anyagi helyzetben vannak. A válasz a kormány részéről: „meglátjuk”.

Szerettük volna azt is elérni, hogy a szakszervezetek, amennyiben tagjaiknak jogi vitája támad a munkaadóval, „hivatalból” beszállhassanak a munkaügyi perekbe. De a kormány ezt sem fogadta el. Végül azért nem voltunk hajlandók aláírni a dokumentumot, mert a kormány a tizenharmadik havi bér részleges kompenzációja fejében azzal az igénnyel lép fel, hogy a munkavállalók több mint nyolc havi sztrájkmoratóriumot vállaljanak. Mi ezt az előbb felsorolt okok miatt nem fogadhattuk el, de azért sem, mert kollégáink nevében nem mondhatunk le a sztrájkkal kapcsolatos jogainkról. A magyar sztrájktörvényhez tartjuk magunkat, mely a munkavállaló részére egyéni jogként biztosítja a munka beszüntetését.

 

Hogyan tovább? (Oldaltörés)


hvg.hu: Lehet, hogy január 12-től sztrájkolni fognak a pedagógusok?

K.G.: Az, hogy mi lesz január 12-én, még mindig nem dőlt el. Mindenképpen fenntartjuk a sztrájkkövetelést és sztrájkfelhívásunkat. Ugyanakkor nem tekinthetünk el attól, hogy a közszolgálati sztrájkbizottság egysége megszűnt. Még karácsony előtt döntünk. Szerencsére nem vagyunk egyedül. A PDSZ-nek az utóbbi időben sikerült közeli kapcsolatokat kiépíteni a humán szféra jelentős részével, a nagycsaládosokkal, az egészségügyiekkel, a hallgatói önkormányzatokkal, a munkástanácsokkal, illetve a kisiskolák védelmére szerveződött Élőlánc a kisiskolákért mozgalommal. Miközben a dokumentumot aláíró szervezetek lemondtak arról, hogy sztrájkot szervezzenek, más szférák munkavállalói is szolidárisak lehetnek a mi akcióinkkal. Volt már példa arra, hogy az akciónkhoz mások is csatlakoztak, például 2006 decemberében, amikor a PDSZ sztrájkot hirdetett a kötelező óraszám emelése ellen, más szakszervezetek tagjai is beszüntették a munkát, sőt azok is, akik nem tagja semmilyen szakszervezetnek. 2007 decemberében a közoktatásban több mint 29 ezren sztrájkoltak, ami a mi taglétszámunknál magasabb szám volt.

hvg.hu: Milyen hatással lesz a gazdasági válság a magyar közoktatásra?

K.G.: Nem kellett ahhoz válság, hogy a kormány intézkedéseinek hatására a közoktatásban megszűnjön több mint 12 ezer pedagógusi állás, és bezárjanak több száz intézményt. Pedig közgazdászok állítják: amikor válság van, az oktatásba kell befektetni állami tőkét. Ez az a befektetés, ami - a krízis végeztével - azonnal megtérül.

Pelle János

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Tanácsköztársaság lett a tanácstalan köztársaságból

Tanácsköztársaság lett a tanácstalan köztársaságból

Videó: A testünkben mászkáló hangyarobotokat fejlesztettek Kínában

Videó: A testünkben mászkáló hangyarobotokat fejlesztettek Kínában

Hivatalos: Felfüggesztik a Fideszt a Néppártban

Hivatalos: Felfüggesztik a Fideszt a Néppártban

Egy autó kormánya 4-szer piszkosabb, mint egy nyilvános WC

Egy autó kormánya 4-szer piszkosabb, mint egy nyilvános WC

Máris kiesett Babos, nem jött össze a főtábla Miamiban

Máris kiesett Babos, nem jött össze a főtábla Miamiban

Rossi a vereség után csak a hozzáállással elégedett

Rossi a vereség után csak a hozzáállással elégedett